21.fejezet

Brooke tetoválásai

Két hónapja már , hogy itt vagyok Párizsban. Egyszerűen jól érzem itt magam , talán ide kéne költöznöm. Sajnos  haza kell mennem, nem csinálhatom ezt Jessievel , hogy ott hagyom. Visszatérve Jessiere , nem kerestem sokszor egyszer írtam neki egy sms-t onnantól semmi. Lehet haragszik , ezért is félek vissza menni. Majd lesz ami lesz. Úgy érzem , hogy érzelmileg sokat változtam. Már nem sírom magam álomba, most már nyugodt minden. Tovább lépésben meg sokat segített Chad, sokszor randiztunk és meg kedveltem . Meg tudott nevetettni , mindig mutatott valami újat. Csak sajnos elkellett mennie, de tartottuk a kapcsolatot, így meg tudtam mutatni neki az új hajamat , vagy az újonnan szerzett tetoválasaimat. Nem csak belülről változtam meg hanem kivülről is. A hajam fekete lett és sok tetoválást csináltam amit régebben is nagyon akartam, stílusom is más . Nagyon sokat változtam , ezt is akartam. Most már új emberként fogok vissza térni londonba. És egyre kevesebbet gondoltam rá , persze még szeretem , de szerelmem iránta kezd halványodni. Nem sírok már miatta , ha a tévében meg látom akkor se leszek rosszúl hanem elmosolyodok és nézem tovább vagy elkapcsolok. Boldog hónapokat töltöttem el mellette még ha csak rövid is volt. Nagyjából már beletörödtem abba , hogy mással boldog. Most meg itt állok a repülőtér közepén , arra várva , hogy végre be csekkolhassak. Végre eljutottam idáig, most már csak felkell szállnom a repülőre. Meg kerestem a helyemet és leültem.
                    *  *  *
Itthon újra , vettem egy nagy levegőt és beültem a taxiba. Indulás közben nagyon izgultam . Fél órás volt az út a taxival. Kiszálltam megigazítottam a szoknyámat utána kivettem a bőröndömet. Oda mentem az ajtóhoz , féltem nagyon mert nem tudom , hogy Jessie mit fog mondani. Elfordítottam a kulcsot a zárban és benyitottam. A konyha felől nevetgéléseket hallottam , ezért odamentem. Nem számítottam arra amit látok , ugyanis Jessie a pulton ült a lábával meg LIAMET ölelte állt. Hát ezen lepődtem meg. Mégis mikor jöttek össze ? És hogyan?
-Sziasztok.-köszöntem.
Aztán mind a ketten rám néztek . Meglepettséget láttam az arcukon. Jessie arcán inkább vegyes érzelmek voltak.
-Brooke? .-jött oda hozzám.
-Igen én vagyok az. Annyira sajnálom.-küszködtem a könnyeimmel.
-Annyira jó , hogy végre itt vagy.-húzott magához.
Nagyon jól esett megölelni a barátnőmet akit már két hónapja nem láttam. Csak annyiban változott meg Jessie , hogy látszott a szerelem csillogása rajta. Szerelmes nagyon.
-Mi ez az új stílus?.-fogott meg egy fekete tincsemet.
-Változás is kell.-rántottam meg a vállam mosolyogva.
-Nagyon jól áll a fekete. Meg ez a tetoválás is nagyon jó. -simitotta végig a kéz fejemen a fegyver tetoválásomat.
-Köszönöm. És , hogy - hogy ti ketten így összejötettek?.-mutattam rájuk.
-Hát tudod én dolgozok már ott ahol te régen és így.-mosolygott zavartan Jessie.
-Gratulálok.-mosolygtam rájuk.
-Próbájuk lesz ma a fiúknak és elmegyek én is , el jössz?.-kérdezte boldogan Jessie.
-Persze.-mosolyogtam.
Tudtam jól , hogy ott lesz ő is , de már annyira nem érdekel , vagyis próbálom ezt mutatni.
-Rendben.-nézett Jessie Liamre.
-Istenem nem fogok összeroppani ha meg látom. Már túl lépett rajtam rég és én ezt elfogadtam.-fülentettem.
-Rendben.-nézett rám Liam és kiement.
-Na gyere menjünk.-karolt belém Jessie.
Felvettem a fekete kalapomat és beültem a kocsiba. Nagyon izgultam , hogy mi lesz. Vajon már túl lépett már rajtam? Biztos mert Perrievel van és már az esküvőt is tervezik. Nekem meg ott van Chad szóval mind ketten elfelejtettük egymást.
-Meg jöttünk.-fordult hátra Jessie.
Rámosolyogtam és kiszálltam.  Izgultam nagyon , két hónap után megint látni fogom. Bementünk a nagy épületbe , utána meg a próba terembe mentünk be. Hárman voltak bent , Louis , Harry és Niall. Gondolom ő még nincs itt. Fiúk nagyon meglepődtek mikor meg láttak.
-Brooke hát te? Hol voltál? .-zúdította rám ezt a sok kérdést Niall.
-Párizsban voltam két hónapig az unokatestvéremnél.-meséltem.
-Fiúk nem találom Pault...Brooke te vagy az?.-jött be Zayn.
-Hello.-köszöntem hűvösen.
Ő is kicsit meg volt változva , kicsit meg volt nőve a haja, borostája ugyan úgy volt. Rájöttem , hogy még mindig bolondulok érte.Nagyon jól nézett ki. Vettem egy nagy levegőt és elfordultam. Ő se akart tovább kérdezősködni ezért oda ment Jessiehez. A fiúk addig meg a kérdéseikkel bombáztak. Aztán Liam félre hívott és barátságosan átkarolta a vállam.
-Na mi van veled feketeség?.-kérdezte vigyorogva.
-Semmi.-nevettem.
-Na most komolyan.-nézett rám.
-Jól vagyok , tényleg.-mondtam komolyan.
-Csak néztem a reakciódat , hogy hogyan fogsz rá reagálni . Nagyon nézted mikor meg láttad , de utána levetted róla a tekintetedett és a földre néztél utána magadra erőltettél egy mosolyt. Még mindig szereted?.-mosolyodott el savanyúan.
-Persze , hogy szeretem de már nem állok úgy a dolgokhoz mint régen. Neki is van valakije akit szeret , és most én is randizgatok valakivel. Örülök annak , hogy nem sírom el magam ha csak egy képet meg látok róla. Azért változtam meg külsőleg , hogy ne azt a törékeny lányt lássák bennem.-meséltem.
-Ő is szeret téged csak , hogy tudd. Mikor bent volt nálad a kórházban és azt mondtad neki , hogy számodra ő már senki , összeroppant. Hónapokig nem aludt nem evett csak rád gondolt és mikor Jessie azzal a hírrel jött , hogy te elmentél. Na akkor bukott ki nagyon , aggódott érted meg akart keresni.-mesélte Liam szomorúan.
-Akkor miért nem keresett meg? Dehogy aggódott , mind végig ott volt neki Perrie. Ha igazán szeret akkor nem veszi el. De hagyjuk is , ennek vége van.-mondtam idegesen.
-Rendben , gyere menjünk vissza.-fogta meg a vállam.
Visszamentünk , Liam oda ment a Jessiehez és átkarolta , Zayn még mindig ott volt velük és le se vette rólam a szemét. Én a fiúkkal nagyon elvoltam , sokat beszélgettünk meg nevettünk. Aztán szólt Jessie , hogy menjünk mert elszeretne menni a kávézóba , hogy ketten nyugodtan beszélgessünk. Elköszöntem mindenkitől , Jessie azt mondta , hogy még elbúcsúzik Liamtől mert ma már nem találkoznak. Én addig egyedül elindultam csak , hogy valaki elkapta a kezem és berántott a szertárba.
-Normális vagy?.-húztam ki a kezem a szórításból.
-Bocsánat , muszáj beszélnünk.-mondta Zayn.
-Miről akarsz még beszélni?.-kérdeztem idegesen.
Közelebb lépett hozzám és a falhoz szorított a testével. A pulzusom persze az egekben volt , megint ilyen közel van hozzám , megakarom érinteni az arcát meg csókolni. De nem tehetem.
-Szeretlek és ezt te is tudod. Ezaz új külsőd meg babonáz engem , gyönyörű vagy.-fogta meg az arcom és közeledett felém . Már nagyon közel volt az ajkaimhoz , én meg oda hajoltam a füléhez.
-Én meg nem leszek a játékszered Zayn.-súgtam  a fülébe és eltoltam magamtól. Kimentem a szertárból , leszaladtam a recepcióhoz. Jessie már ott volt.
-Mehetünk.-karoltam bele.
Útalatt benem állt a szánk folyamatosan volt témánk. Mikor a starbuckshoz értünk rendeltünk kávét és a szokásos helyünkre ültünk. Jessie sokat kérdezősködött , hogy milyen volt Párizsban. Én meg mindent elmeséltem neki. Megmutattam a többi tetoválásomaz , meg elmeséltem neki , hogy Chadvel randizunk és hogy nagyon jól érzem magam vele.
Utána meg Jessie mesélt , hogy hogyan jöttek össze Liammel.
-Szeretem nagyon. Mindent eltudhatok neki mondani és ő is elmond nekem mindent.-mondta boldogan Jessie.
-Ennek nagyon örülök. És volt már valami? Tudod mire gondolok?.-kacsintottam rá.
-Igen , eddig vele legjobb.-vörösödött el Jessie.
-Szerencsés vagy nagyon.-fogtam meg a kezét.
-Tudom. És Chadvel volt már valami?.-kérdezte izgatottan Jessie.
-Nem!.-vágtam rá.-Még nem akarok vele lefeküdni.-néztem le a földre mint ha valami érdekeset láttam volna.
-Talán egyáltalán nem akarsz vele lefeküdni. Megértem , hisz még szereted Zayn.-szórította meg a kezem.
-Talán már túl vagyok rajta. Talán már tovább léptem. Talán már más tetszik vagy jól hazudok magamnak.-töprengtem kedvetlenül.
-Jaj édesem ne legyél szomorú.-hajolt át Jessie és megölelt.
-Nem vagyok szomorú.-mosolyogtam rá.
Persze ugyan úgy mint régen nagyon sokat beszélgettünk. Körülbelül olyan nyolc körül indultunk el. Hazafele menet gyalog mentünk.
-Végre itthon.-fújtam ki a levegőt.
-Most pakolsz ki?.-kérdezte Jessie.
-Majd holnap.-legyintettem fáradtan.-
-Gyere menjünk ki a konyhába, van itthon pezsgő igyuk meg.-vigyorgott Jess.
-Benne vagyok.-kuncogtam.
Felültem a konyhapultra és meg vártam míg Jessie elővesz két poharat. Kiöntötte a pezsgőt utána felült mellém. Közben elmondtam a barátnőmnek , hogy mi történt a próbán.
-Amikor elakarom felejteni , kicsit kezdett sikerülni. Kevesebbet gondoltam rá , miért kell ezt újra csinálnia?.-gondolkoztam hangosan.
-Ilyen az élet ennek így kell történnie. Meg van az oka , lehet összejöttek , lehet nem. Bármi lehet úgy is kialakul. A lényeg , hogy biztos tanulni fogsz belőle.-szórította meg a kezem biztatóan Jessie.
Olyan fél tíz körül elment Jessie aludni mert nagyon fáradt volt. Én még egy kicsit lent maradtam gondolkodni. Mobilom csörgése szakított félbe. Chad volt az , találkozni szeretne velem. Elmondtam a címünket és letettük a telefont. Gyorsan megigazitottam a szoknyámat és vártam , sokat nem kellett várnom mert meg jött Chad. Kimentem és odamentem hozzá.
-Csakhogy meg jöttél.-húzott magához és megcsókolt.
-Csak nem hiányoztam?.-kérdeztem vigyorogva.
-Nagyon is.-csókolt meg újra.
-Gyere menjünk be.-fogtam meg a kezét.
Csendben felmentünk a szobámba és befeküdtünk az ágyba.
-Akkor dolgozhatok ott a táncterembe?.-kérdeztem.
-Aha.-cirógatta a hajam.
-Ben mit szólt hozzá?.-kérdeztem félve.
-Semmit nem vele fogsz dolgozni.-rántotta meg a válát.-Ne is beszéljünk erről.-fogta meg az arcom Chad és meg csókolt. Aztán áttért a nyakamra. Még nem álltam rá készen . Pedig már Párizsban elkezdtünk járni vagy valami olyasmi.
-Chad ne.-toltam el.
-Mi van? Szinte már két hónapja együtt vagyunk . Én már nagyon szeretném.-fogta meg az arcom.
-De én még nem állok készen.-fogtam meg a kezét.-Sajnálom.-néztem le.
-Semmi baj.-puszilta meg a homlokom.-Holnap elvíszlek vacsorázni rendben?.-mosolygott rám Chad.
-Rendben .-mondtam lelkesen.
-Akkor holnap nyolckor érted jövök. Most mennem kell.-állt fel Chad.
-Ki kisérlek .-fogtam meg a kezét.
Búcsúzkodás egy kicsit eltartott. Felmentem a szobámba gyorsan átöltöztem és befeküdtem. Álom hamar elfogott mert nagyon álmos vagyok. Csak aztán hirtelen bevillant valami , Zayn és a mai nap amit mondott. Én is szeretem nagyon , de átvert és összetörte a szívemet ami még mindig törött. Ezt csak ő tudná helyre tenni , csak már nem tudja mert mást szeret.