9.fejezet

                                                                                 
                                                                       
Reggel arra ébredtem, hogy az én őrült barátnőm rajtam ugrál.
-Jessica száll már le rólam!.-kiabáltam és felültem álmosan. Megnéztem mennyi az idő. Tizenegy óra volt.
-Most úgy nézel ki mint egy pszichopata.-röhögött fel Jessie .
-Te hallod Jessie , nem akarsz lemenni a nappaliba és megnézi , hogy ott vagyok -e.-mondtam és visszafeküdtem . Aludni már nem tudtam.
-Nagyon vicces vagy . Inkább fésülködj meg.-mondta és befeküdt mellém.
-  Éhes vagyok. Van itthon valami ennivaló? .-kérdeztem .
-Nem tudom. Gyere le nézzük meg.-mondta és kiviharzott a szobámból.
Én is elindultam , de előtte meg néztem a telefonomat. Jött egy üzenet Paultól. Azt kéri, hogy hozzam el a fiúk ruháit valahonnét amibe majd fel fognak lépni. Ne már. Miért piszkál amikor írtam neki tegnap , hogy ma nem megyek be.
Idegesen trappoltam le a lépcsőn. Jessie már a hűtőnél volt és keresett valami kaját.
-Van valami ennivaló?.-kérdeztem idegesen.
-Nincs semmi. Mi a baj Brookei?.-kérdezte.
Elmondtam neki mindent.
-Jaaj Istenem a bolhából csinálsz elefántot . Én elmegyek szívesen , úgy is be kéne vásárolni. Be szaladok a ruhákért és elviszem Paulnak. -mondta mosolyogva.
-Dehogy is. Majd elmegyek.-mondtam.
-Istenem Brooke ne izélj már. Amúgy is kíváncsi a híres One Directionre.-mondta kacsintva.
-Sose változol meg pasi ügyben te kis bolond.-álltam fel és megöleltem Jessiet.
-Na én felmegyek felöltözni. Te addig itthon össze porszívózol és össze pakolsz. Ja és hívd fel Pault, hogy én megyek helyetted.-rohant fel a lépcsőn Jess.
Elővettem a telefonomat. El daráltam Paulnak , hogy én nem tudok menni hanem a barátnőm megy. Azt mondta neki mindegy ki hozza a ruhákat csak legyenek ott mert fontos.
Jessie rohant le megint a lépcsőn. Nagyon csinos volt. Meg is dicsértem , hogy milyen jól néz ki. Le írtam , hogy hova kell mennie. El vette a papírt és elment. Remélem nem fog el tévedni.
Én addig gyorsan összepakoltam és fel porszívóztam. Ez után fel mentem és rendbe szedtem magam . Azaz annyit jelent , hogy laza ruha egy sima top és egy szabad idő gatya. Sminkelni nem sminkeltem mert minek. A hajamat pedig felkötöttem. Ezek után összepakoltam a szobámba , utána át mentem Jessiehez és nála is összepakoltam . A szennyes ruhákat meg be tettem a gépbe. Már mindent meg csináltam és lementem tv-ni. Nagyon unalmas műsorok mentek. Vajon hol lehet már Jessie mert már nagyon éhes vagyok. Ahogy ezekre gondoltam a barátnőm be is toppant. Ez telepátia.
-Végre , hogy hazaértél már.-mondtam és elvettem tőle a szatyrokat. Jessie nem szólalt meg csak nézett maga elé nagy szemekkel.
-Jessie mi van veled?.-kérdeztem nevetve.
-Azt hiszem szerelmes vagyok.-mondta teljes extázisban .
-Jézusom kibe?.-kérdeztem és egy pohár vizet öntöttem magamnak.
-Louis Tomlinsonba.-nézett rám azokkal a nagy barna szemeivel. Én meg azzal a lendülettel köptem ki a vizet.
-Mi van?.-köhögtem.
-Annyira jól néz ki te jó isten.-ámuldozott.
-Hallod ez , hogy jött neked.-mentem oda hozzá.
-Mikor el vittem a ruhákat. Azért illik bemutatkozni. De ez most mindegy. Ahogy mosolygott meg ott bókolt nekem , hogy milyen jól nézek ki meg ilyenek. Azért a többiek is nagyon jól néznek ki.-ámuldozott tovább Jessie.
-Erre nem tudok mit mondani.-mondtam . Szerintem az állam már a padlót súrolta.
-Na inkább együnk.-vett elő két kakaós csigát.
A nap további részében nem nagyon csináltunk semmit, csak filmeztünk meg beszélgettünk. Aztán eljött az az idő mikor fájdalmas búcsút vettem a barátnőmtől. Egyedül vagyok itthon és unatkozok. Kínomban már nem tudtam mit csinálni. Vajon Zayn mért nem hívott ? Estem kétségbe . Vagy hússzor néztem meg a telefonomat. De semmi. Jó nem érdekel ültem le a kanapéra. Annyira elmerültem , hogy a csengőre lettem figyelmes. Ki az Isten lehet . Kinyitottam az ajtót. Sokkot kaptam, ugyanis Zayn állt az ajtóban. Én meg , hogy nézek ki te jó ég . Gyorsan behívtam.
-Zayn te mit keresel itt?.-kérdeztem.
-Én is örülök neked. Mondtam, hogy nem fogsz unatkozni.-mondta és leült a kanapéra.
-Hát nem erre számítottam.-mondtam és a hajamat kezdtem babrálni.
Nem mondott semmit.
-Mit szeretnél csinálni?.-kérdeztem mosolyogva és leültem vele szembe.
Még mindig nem mondott semmit. Hanem magához húzott és az ölébe landoltam. Annyira elpirultam. Ő csak mosolygott és meg csókolt. Nem löktem el . Minek? Levegő hiányától váltunk el egymástól. A lábamat meg át kulcsoltam a derekán. Most úgy voltunk . hogy feküdtünk a kanapén. Én meg oda bújtam hozzá és átkaroltam a nyakát. Zayn erősen fogott magához. Nem beszélgettünk inkább élveztük egymás társaságát.Hihetetlenül jó volt hozzá bújni. Azon gondolkoztam , hogy vajon egy ilyen fiú mint ő. Ráadásul nem akárki, mit láthat bennem . Mert én csak egy átlagos lány vagyok, átlagos külsővel.
-Na már megint min agyalsz?.-kérdezte Zayn nevetve és egy kicsit eltolt magától , hogy láthassa az arcomat.
-Csak azon gondolkoztam , hogy már megint egyedül leszek itthon keddig.-ültem fel.
-A barátnőd hova ment?.-kérdezte és egy tincsemet piszkálta közben.
- Szüleihez ment.-mondtam.
-Te miért nem mentél?.-kérdezte és ő is felült.
-Mert...-legyintettem.
-Mi történt?.kérdezte
-Hosszú. Majd elmondom.-mosolyogtam rá.
- Eztt szeretnéd. Akkor majd elmondod. Ha meg nem szeretnél egyedül lenni akkor most felöltözöl . Nem azért, nekem még így is nagyon tetszel. Szóval fel veszel egy laza ruhát . Nem kell kiöltözni. El viszlek valahova és ha majd szeretnéd ott is aludhatsz nálam , hogy ne legyél itthon egyedül.-mondta és átkarolt.
Annyira boldog voltam. Még jó , hogy elmegyek vele. Nem mondta semmit, átkaroltam a nyakát és megcsókoltam. Igennek vette.
Fel rohantam a szobámba át öltöztem. Egy farmert és a bőrdzsekimet vettem fel. Már csak azon gondolkoztam, hogy vajon mit vigyek el pizsamának. Be tettem egy toppot meg egy sortot. Gyorsan siettem le a lépcsőn. Persze én hülye majdnem elestem . Még jó , hogy Zayn elkapott. Áh csak kicsit volt ciki.
Be ültem a kocsijába és elindultunk. Útközben azon gondolkoztam , hogy mi lehet köztünk. Meg is kérdeztem.
-Ez olyan randi féleség?.-kérdeztem és oda fordultam hozzá.
-Mondhatjuk annak is.-fordult oda hozzám.
Többet nem kérdezősködtem . Hagytam vezetni Zaynt. Hamar ideértünk a London Eyehoz. Nem tudtam , hogy idejövünk. Nagyon szeretek itt lenni mert olyan szép. Jessievel mindig ide jövünk sétálni. Csak az az egy baj volt , hogy mi lesz ha Zaynt meg látják. Hiszen még csak most szakított Perrievel.
-Megfognak látni.-böktem ki bepánikolva.
-És? Itt van a kapucnim. Nem fognak meglátni ne félj.-mondta és megfogta a kezem.
Most komolyan már nem tudom , hogy mi van köztünk. Majd meg kérdezem tőle. Nem szeretném ezzel tönkre tenni ezt az egész randi féleséget.

Annyira jó volt ez a nap . Főleg ez a randi. A London Eyera nem ültünk fel , inkább sétáltunk és sokat beszélgettünk. Egyszer se engedtük el egymás kezét. Mivel az idő hamar elrepült . Azt mondta Zayn , hogy ideje menni
 Hamar a házához értünk. Én pedig most kezdtem el nagyon izgulni. Haza már nem mehet mert megígértem , hogy jövök. Brooke nyugi. Nyugtattam magam. Nagyon szép háza volt Zaynnek . Leültem a kanapéra és Zayn is leült mellém. Én meg oda bújtam hozzá.
-Nem vagy álmos?.-kérdezte és a hajamat simogatta.
-De. Csak lefekvés előtt le szeretnék fürdeni.-mondtam szégyenlősen.
-Menj fel. Fent van a fürdő.-mondta és elengedett.
Megfogtam a cuccaimat és felmentem. Persze nem tudtam , hogy melyik a fürdő és mindegyik szobába vagy mik voltak azok benyitottam. Végül megtaláltam a fürdőt. Levetkőztem és beálltam a zuhany alá. Most nem áztattam magam sokáig. Ki szálltam meg törölköztem és felöltöztem . Utána gyorsan fogat mostam. Át mentem a szobába. Nagyon jól nézett ki a háló. Volt egy kis erkélye . Nyitva volt az ajtaja. Zayn volt kint és cigizett. Oda mentem hozzá és hátulról át öleltem. Láb új hegyre állva bele pusziltam a nyakába. Hideg kirázta . Szóval nem csak engem ráz ki a hideg ha hozzám ér vagy megcsókol . Ez az . Gondoltam boldogan magamba. Meg fordult és meg csókolt. Utána ő is bele puszilt a nyakamba. Csikizett  ezért fel is nevettem. Vissza mentünk a szobába . Nem tudom mi történhetett velem . De letámadtam Zayn ajkait. Meglepődött amit csináltam. Nem tolt el magától. Ebbe a csókba benne volt a szenvedély is. Az ágyhoz értünk és ott is vadul csókolóztunk. Egy kicsit eltolt magától és ezt kérdezte:
-Biztos ezt szeretnéd?.-kérdezte teli vággyal a szemében.
-Biztos. Újra neki estem.
Le vette rólam a toppomat meg a gatyámat. Csak  kicsit voltam szégyenlős. Ugyanezt csináltam én is. Ez után még jobban akartam őt.

Jézusom. Lefeküdtem Zayn Malikkal és nem bántam meg. Sőt még csodálatos is volt vele. Úgy érzem kezdek iránta valamit érezni.

   



                                                                       

8.fejezet

                                                             

                                                                        Mikor megláttam  Perrie dühös arcát. Azt hittem, hogy ott süllyedek el szégyenembe. Nem mertem megszólalni se. Mert attól féltem kikaparja a szememet. Ezt a kínos csendet végül a szőke lány törte meg.
-Zayn te mit képzelsz magadról?.-kérdezte még nyugodtan.
Addig Zayn mondta , hogy menjek ki. Nem kellett többször mondania. Gyorsan kisiettem ,de Perrie direkt meg lökött. Inkább nem mondtam semmit. Nem szerettem volna hallgatózni . Ez az ő dolguk. Át mentem a táncterembe. A kávét én hülye pedig ott felejtettem. Majd azt mondom , hogy elfogyott.
-Elnézést Paul nem volt kávé.-mondtam
.Jó, mindegy.-legyintett
Annyira féltem, hogy Perrie bármelyik pillanatban botrányt csinálhat. Nem szerettem volna ha a fiúk látják  mennyire kétségbeesett fejet vágok. Ezért próbáltam egy erőltetett mosolyt varázsolni magamra. Nem nagyon ment mert Louis észre vette , hogy sápadt vagyok.
-Minden rendben van Brooke? Beteg vagy?.-kérdezte.
-Igen egy kicsit rosszul vagyok.-kamuztam
-Szerintem szólj Paulnak. Biztos haza engedne.-mosolygott Louis.
-Lehet az lesz.-álltam fel. Most nem szeretnék senkivel beszélgetni.
Oda siettem Paulhoz megkérdezni, hogy haza mehetek-e.
Nem kérdezősködött sokat mert látta rajtam , hogy sápadt vagyok. Azt mondta ha bármi lesz hívjam fel.
Elköszöntöm tőle meg a fiúktól. Megkerestem a kabátomat és futva mentem ki . Nem tudom , hogy most mi van Perrievel meg Zaynnel. Most nem szeretnék egyikkel se összefutni. De nagy szerencsémre mikor kiértem Zayn a kocsijának volt dőlve és a telefonját babrálta. El akartam volna menni a másik irányba , hogy ne vegyen észre. Pechemre pedig észrevett és oda jött hozzám. Nem szólt semmit csak a kocsijához vezetett. Inkább nem szóltam semmit hanem mentem utána és beültem. Beült ő is de nem mondott semmit. Én meg nem tudok mit mondani . Bambultam kifele és gondolkoztam . Nem kellett sokat várnom mert Zayn megszólalt.
-Sajnálom ami az előbb történt.-mondta és rám nézett.
Erre nem tudok mit mondani, hiszen velem csalta meg a barátnőjét.
-Min gondolkozol?.-simította meg az arcomat.
-Csak az , hogy nem értem miért kérsz bocsánatot amikor velem csaltad meg előbb a barátnődet.-mondtam felháborodva.
-Én meg azt nem értem , hogy miért vagy felháborodva. Azt se tudod mi történt bent és itt kiabálsz. Mindjárt el dobom az agyam.
-Hidd el nem fog nagyot csattani. Egyáltalán minek közeledtél hozzám. Rohadtul nem akartam ezt az egész szarságot.-kiabáltam és ki szálltam a kocsiból . Nem vártam meg a reakcióját.
Nem jött utánam . Nem is érdekelt. Elkezdtem sírni . Azt se tudom , hogy min sírtam . Gyorsan le töröltem az arcom. Utálok sírni , főleg egy fiú miatt.Vettem egy nagy levegőt és el múlt a sírásom. Már azt vettem észre, hogy a starbucksnál vagyok. Vettem egy nagy levegőt és bementem. Az én életvidám barátnőm már a szokásos helyünkön ült. Oda mentem hozzá és leültem.
-Na milyen napod volt?.kérdezte Jess mosolyogva.
-Rendeltél már?.-tereltem vagyis próbáltam terelni.
-Aha. Minden oké?.-kérdezte.
Én meg most itt nem fogok neki hazudni. Elmondok neki mindent.
-Hát igazából nincs rendbe semmi.-mondtam.
-Mi történt?.-kérdezte
-Az úgy történt...-kezdtem el.
-HOGY MI??.-kérdezte Jess szinte kiabálva
-Ne kiabálj már.-mondtam nevetve
-Jó de még mindig nem tudom fel fogni, hogy Zayn Malikkal kavarsz. Komolyan meg adta neked a telefon számát?.-kérdezte teljes extázisban.
-Aha .-mondtam el pirulva.
-El se hiszem , hogy végre van valaki aki tényleg kedvel és nem használ ki.-mondta mosolyogva Jessie.
-Igen , de nem tudom , hogy most mi van köztünk.-mondtam
-Istenem ne legyál már hülye . Ott a telefon és fel hívod .-mondta
-Nem tudom . Elég dühösen váltunk el .-mondtam szomorúan.
-És? Szépen fel hívod otthon.-mondta mosolyogva.
-Jól van .-kamuztam.
-Na és neked milyen napod Jess?.-kérdeztem.
-Jó. El felejtettem mondani , hogy holnap megyek Liverpoolba meg látogatni anyáékat.-mondta mosolyogva.
Jessie mindig meg látogatja a családját. Hiszen ő nem veszett össze a családjával. Holnap péntek és kedden jön haza. Jézusom mit fogok én magammal kezdeni. Jó nem fogok hisztizni.
-Rendben . Holnap mész?.-mosolyogtam.
-Igen.Alig várom már , hogy végre láthassam a tesóimat.-mondta boldogan.
Hát igen Jessienek két tesója van és ikrek. Az egyik fiú a másik lány. Nagyon aranyosak.
-Hánykor mész holnap?.kérdeztem.
-Olyan öt körül.-mosolygott.
Megittunk és megettünk mindent. Mivel , hogy rólunk van szó nem két percig beszélgettünk . Hanem vagy két óráig.

-Jézusom.Már ennyi az idő?.-néztem az órámra
-Miért mennyi az idő?.-kérdezte Jess
-Fél nyolc van.-mondtam
-Ja. mondta nyugodtan
-Nem mész holnap dolgozni?.-kérdeztem mosolyogva.
-Nem.-mondta
-Na jól van menjünk.-mondtam
Jessie már rég fel pattant a helyéről. Én azért óvatosan szerettem volna fel állni mert a tegnapi esésemtől még mindig fáj a hátam. Persze én szerencsétlen ahogy álltam fel akkorát roppant a hátam , hogy szerintem még az út túloldalán is lehetett hallani.
-Mi volt ez a roppanás?.-nézett rám Jess.
-A hátam .-mondtam fájdalmasan.
-Mi történt már megint veled?.kérdezte nevetve.
-Nagyon vicces. Asszem nem tudok fel állni .-mondtam kétségbeesve .
-Ha ennyire fáj a hátad akkor most elmegyünk az orvoshoz . Nem érdekel a hisztid.-mondta anyáskodóan .
-Ne már- Látod már nem is fáj .-álltam fel. Nem kellett volna.
-Aha. Azért könnyezel . Na ne hisztizz megyünk az orvos. Ja és még nyitva van.-mondta és kiment.

                                                                  *1.óra múlva*
Végre hazaértünk. Az orvos adott egy injekciót és gyógyszert is íratott fel. Azt mondta, hogy holnap maradjak otthon pihenni . Nem szabad erőltetni . Hát jó nem fogom .
-Jaj de jó már itthon lenni.-mondtam és le rúgtam a cipőmet magamról.
-Menjek én előbb zuhanyozni vagy mész te?.-kérdezte Jessie.
-Megyek én.-mondtam
-Jól van addig netezek.
Fel mentem a fürdőbe . Levettem a ruháimat és be álltam a zuhany alá. Jól esett áztatni magam ezután a borzalmas nap után. Ki szálltam meg törölköztem és fel vettem a pizsamámat. Utána át mentem Jessiehez jó éjszakát kívánni.
Mikor be mentem Jessie gyorsan le csukta a laptopja tetejét. Nem értettem. De nem is érdekelt.
-Jó éjszakát Jessie.-öleltem meg a barátnőmet.
-Neked is baby. Nem maradjak holnap itthon ?.-kérdezte furcsán.
-Hallod Jessie mi van veled?.-kérdeztem nevetve.
-Ja semmi. Csak gondoltam itthon maradok , hogy ne unatkozz.-mondtam megint furcsán.
Nem szokott ilyen lenni. Majd elmondja ha valami nyomja a szívét.
-De bolond vagy. Nem kell itthon maradni. .-mondtam és utoljára megöleltem.
Úgy szorított magához mintha félteni.
Át mentem a szobámba és befeküdtem az ágyamba. Persze aludni már megint nem tudtam. Gépezni nem szerettem volna . Inkább elő vettem a telefonomat. Tizenegy óra volt. Talán mégis fel kéne hívnom Zaynt.
Annyira rossz volt vele veszekedni. Én hülye pedig megbántottam. Na jó nem leszek gyáva. Remélem nem fogja letenni a telefont. Beírtam gyorsan a telefon számát és a hívás gombra kattintottam . A szívem már a torkomba dobogott.
-Igen tessék Zayn Malik.-szólt bele.
-Szia Zayn. Én vagyok az Brooke.-mondtam félve.
-Szia Brooke.-mondta hűvösen.
-Tudom , hogy nagyon bunkó voltam. De annyira megijedtem amikor Perrie ránk nyitott . Azt hittem botrányozni fog ott mindenki előtt . Bocsánat , hogy bunkó voltam.-hadartam.
-Hey nyugi már Brooke. Megértem , hogy megijedtél. Amúgy meg azt hittem , hogy nem fogsz hívni.-mondta.
Te jó ég . Annyira jól esett amit mondott.
-Azt hittem , hogy már rég alszol.-mondtam.
-Én ilyenkor még nem alszok.-mondta. Tudtam , hogy mosolyog.
Nagyon sokáig beszélgettünk. Sok mindenről kérdezősködtem. Nagyon sokat mesélt a bandáról meg a családjáról . Szinte be nem állt a szája és egyáltalán nem untatott. Sőt még élveztem is mikor mesélt. Sokat nevettem rajta. Próbáltam el nyelni az ásításomat. Még szerettem volna még vele beszélgetni. De hallotta ahogy ásítok és mondta , hogy menjek aludni mert holnap úgy is találkozunk. Mondtam neki , hogy nem megyek a hátam miatt. Azt mondta , hogy nem fogok unatkozni. Ezt nem értettem . Aztán mondta , hogy menjek most már tényleg aludni. Szót fogadtam neki . A végén mondta , hogy szakított Perrievel , erre nem tudtam mit mondani. Most már tényleg elköszöntünk. El raktam a telefonomat a párnám alá. Olyan boldog lettem a hívás után . Végre most el is tudtam aludni. Remélem a holnapom jobb lesz...

.

6.fejezet

                                                                                           
Ezt a hívást muszáj fel vennem . Tudom , hogy ismeretlen szám de érzem ez fontos hívás. Mielőtt felvettem volna .Meg mondtam Harrynek , hogy holnap majd beszélünk erről . Megértette. Nem kezdett el nyavalyogni , gyorsan elköszöntem tőle és fel vettem a telefont.
-Halo.-szóltam bele a telefonba.
-Brookei?.-szólt bele egy ismerős hang.
A Brookei nevet nem más mint anya szokta mondani nekem. Jézusom anyu az . A szívem hevesebben dobogott. Nagyon régen láttam már anyukámat és annyira meghatottam , hogy el sírtam magam. Sose szoktam sírni de most úgy érzem , hogy muszáj sírnom . Annyira hiányzik már az anyai ölelése. Gyorsan bele szóltam a telefonba.
-Anyu ? .-mondtam sírva.
-Igen kicsim én vagyok az.-hallottam , hogy ő is sír.
-Hogy - hogy hívtál ? és miért?.-ekkor már patakokban folytak a könnyeim. Le kellett ülnöm . Nem azért sírtam mert nem örülök neki , hogy hívott hanem azért mert szörnyen hiányzik már.
-Azért hívtalak Brooke , mert azt se tudom mi van veled.-mondta anya sírva.
-Anyu jól vagyok , minden rendben van.-mondtam a lépcsőn ülve.
-Te hogy vagy ? Hogy van Elena?.-azt nem kérdeztem meg, hogy mi van az apámmal mert nem érdekelt.
-Jól vagyunk kicsim, itt is minden rendben van.-hallottam, hogy mosolyog. Annyira szerettem mikor mosolyog . Annyira szép nő az én édes anyám.
-Mond Brooke jól meg vagy Londonban?.-mondta anyu
-Persze épp most indultam volna haza csak hívtál és úgy éreztem, hogy muszáj fel vennem . Jól tettem , hogy felvettem.-mondtam megint sírva. Gyorsan letöröltem az arcomat. Nem szeretek sírni , nem vagyok az az ember aki kimutatja az érzelmeit. De ez most más volt. 1éve , hogy nem láttam anyut meg a húgomat és borzasztóan hiányoznak már.
-Milyen munkád van?.-kérdezte meg lepve anyu.
-Asszisztens vagyok egy menedzsernek .-mondtam mosolyogva. Egyszerűen nem bírtam abba hagyni a sírást annyira örültem , hogy hívott anyu.
-Ennek nagyon örülök Brookie.-mondta anya.
-Anyu és te , hogy vagy ?.-mondtam
-Jól vagyok kicsim. Nagyon hiányzol már. Hiányzik az a mosolygós gyönyörű arcod.-mondta sírva
-Anyu? Hogy van El?.-mondtam szaggatottan . Annyira bőgtem már, hogy alig kaptam levegőt. De nem érdekelt.
-Ő is jól van. Neki is nagyon hiányzol . Mindig meg kérdezi tőlem , hogy mikor jössz haza .
-Anyu légy szíves ne mond el neki , hogy hívtál. Nem szeretném azt , hogy veled veszekedjen . Felfogom hívni. Tényleg.
-Bocsánat, hogy nem hívtalak eddig. De muszáj volt összeszednem a gondolataimat , egyszerűen Liverpool meg fojtott és nem bírtam már ott maradni.
-Tudom kicsim, megértem. Én így is büszke vagyok rád . Tudom , hogy apád azt akarta menj el az Oxfordra. Úgy is jobb lett volna. El fogadom a döntésedet.
-Köszönöm, szeretlek.-mondtam
-Figyelj anya nekem most le kell tennem , mert haza kell mennem . Megígérem, hogy hívni foglak . Ha van rá esély akkor egyszer meg látogatlak titeket..-mondtam mosolyogva. Szerettem volna még anyuval beszélni , de így is hiányzik már nagyon. Megint össze kell szednem magam.
-Jól van Brookei. Én is szeretlek. Várom a hívásodat. Szia szeretlek.-mondta anya és le tette.
Ahogy letette itt szakadt el a cérna. Nem tudtam abba hagyni a sírást akár mennyire is szerettem volna. Annyira ,de annyira hiányzik anya. Sírtam és sírtam. Nagyn sokáig sírhattam , mert két kezet éreztem a hátamon. Nem érdekelt, hogy ki az . Tőlem lehetett volna egy pszichopata is. Úgy látom nem érdekelte , hogy nem nézek fel. Ott ült mellettem és a hátamat simogatta. Nagy erőt vettem magamon és megnéztem ki az . Annyira meglepődtem , hogy szerintem a szám is nyitva maradt.
-Zayn te mit keresel itt ? Nem fent kéne lenned?.-mondtam és durván letöröltem a könnyemet. Sose szerettem ha mások látják , hogy sírok.
-Hát igazából végeztem és haza indultam volna.Csak láttam , hogy itt kuporogsz a lépcsőn és sírsz. Nem akartam el menni. Brooke mi a baj?.-mondta és egy kósza hajtincset kiszedett az arcomból. Nem tudom de elkezdett hevesen verni a szívem. Ez nem jó.
-Semmi , csak....-mondtam de nem tudtam abba hagyni a mondatott . Nem tudtam mit mondjak . Azt meg szerettem volna elmondani neki , hogy miért sírok. Nagy levegő Brooke , ne sírd el magad megint.
-Igen hallgatlak .-mondta Zayn.
-Semmi tényleg, jól vagyok .-mondta kamu mosollyal.
-Ha jól vagy akkor miért sírsz?.-mondta
Na erre mit találjak ki . Gyorsan fel kéne állnom és ki rohanni az ajtón. Jézusom Brooklyn ne legyél már hülye.
-Nem szeretnék róla beszélni.-mondtam
-Mondhattad volna ezt legelőször is .-mondta mosolyogva.
Az a mosoly. Egyszerűen azzal a mosollyal meg tudd ölni. A kezeit még mindig nem vette le a hátamról , hanem magához húzott és megölelt. Én meg hagytam magam. Olyan jól esett megölelni őt. Be le fúrtam a fejem a vállába. Egyszerűen nem akartam őt elengedni. Szerintem egy jó darabig úgy ülhettünk mert rá néztem az órámra és hat óra volt. Most már muszáj volt elengednem. Nem zavarta ez az egész, még örült is mert mosolygott.
Szép lassan felálltam , a hátam még mindig fájt .
-Haza vigyelek?.kérdezte Zayn
-Köszönöm nem kell, most inkább egyedül mennék.-mondtam szégyenlősen.
-Jól van , de vigyázz magadra.-mondta mosolyogva.
-Rendben , szia Zayn. Köszönöm , hogy itt voltál .-mondtam mosolyogva neki.
-Ne köszönd meg . Megijedtem mikor megláttalak sírni.-mondta komolyan.
Mikor ezt kimondta , muszáj volt le néznem mert elpirultam. Jézusom szedd össze magad te hülye.
-Aranyos vagy mikor elpirulsz.-mondta mosolyogva.
Szerintem direkt csinálta mert az arcom láng vörös volt már.
-Ha-ha .-mondtam gúnyosan .
-Na jó szia Zayn.-mondtam végül.
-Szia Brooke , és vigyázz magadra-húzott magához és adott egy homlok puszit.
Meg fordult és vissza ment a stúdióba. Én meg ott álltam mint egy hülye. Úristen ez mi volt. De neki van barátnője. Akkor mért viselkedik így először. Velem ne szórakozzon . Én nem akarok iránta semmit érezni , nekem elég volt már egy csalódás .Több nem kell. Engem a szerelem nagy ívbe kerüljön ki. Gondoltam ezt a taxiba. Végre itthon. Ezt az egészet , hogy mondjam el Jessienek. Először meg fürdök . A gondolataimat helyre rázom és elmondom Jessienek.
-Megjöttem -.kiabáltam.
-Sziaaa.-Ugrott a nyakamba Jessie .
Muszáj volt kiabálnom mert fájt a hátam nagyon.
-Auuu.-mondtam üvöltve.
-Mivan mi történt?-kérdezte a barátnőm
-Elestem és fáj a hátam.-mondtam
-Figyelj Jessie .Gyorsan meg fürdök és beszélünk.
-Rendben.-mondta és be ment tv-ni
Alig vártam , hogy a kádba ülhessek.Szép csendben lehunytam a szemem és gondolkodtam ami ma történt.
Remélem a holnap jobb lesz. Gondoltam és kiszálltam a vízből. Felöltöztem , átmentem a szobámba . Hátamra feküdtem és újra lecsuktam a szemem és szép lassan el fogott az álom.


                                                                   

5.fejezet

                                                             

       Miután a srácok bemutatkoztak és túl estünk a kínos találkozáson Zaynel kezdődhetett a munka. Idegesített a tudat, hogy ennek a bunkónak a kívánságait kell majd lesnem. Ha azt gondolja, hogy majd ő fog nekem dirigálni nagyon téved. Egyébként a srácok nagyon rendesek voltak velem. Kedvesek voltak velem és remekül elbeszélgettünk kivéve Zayn aki egész idő alatt csak kíváncsian vizslatott. Na ez nagyon idegesített. Legszívesebben odamentem volna hozzá és megkérdeztem volna , hogy miért néz . Nem volt semmi különleges rajtam. Mindegy nem érdekel . Ne, hogy már miatta legyen rossz napom .
Miután átmentünk a hang stúdió szobába vagy mi a neve. Volt ott egy kanapé és leültem . Nagyon szép volt minden. Sok kép volt kirakva , legtöbbje a fiúkról volt kép. Ezt a gondolat menetemet Harry zökkentett ki mert leültem mellém. Nagyon szép mosolya volt de abba a mosolyba ott volt , hogy " hello én vagyok a híres Harry Styles és ez a lenyűgöző csábító mosolyom" . De nekem nem tetszett Harry. Jó bevallom nagyon helyes , de nem randiznék vele. Volt régen egy kapcsoltam és nem szeretnék már több csalódást . Csak élvezni szeretném az életet.
-Brooke milyen az állás?.-kérdezte Harry.
-Hát igazából még nincs semmi dolgom csak követem Pault.-mondtam mosolyogva.
-Nagyon szép mosolyod van . Egész nap tudnám nézni azt a gyönyörű mosolyodat.
Annyira zavarba jöttem , hogy muszáj volt elfordulnom. Örültem neki ,  hogy Paul végre beállította a göndörkét a mikrofon mögé.Több bókot már nem bírtam volna. Mondtam magamba mosolyogva.
-Brooke légy szíves menj vissza az irodámban és hozd be azt a szerződést ami ott van a szekrény tetején .-mondta Paul.
-Rendben.-mondtam mosolyogva. Amikor kimentem vissza néztem a fiúkra. Zayn tetőtől talpig megnézett.Látta , hogy nézem de erre csak a szememet meg forgattam. Beértem az irodába és rá álltam egy székre , hogy letudhassam venni a papírt. Paul székére azért még se állhatok rá. Ott volt valami szék szerűség a sarokba , elvettem és ráálltam . Akkor még nem tudtam , hogy így fog mozogni. Pár centi választott el a papírtól. De én szerencsétlen meg csúsztam és hátra estem. Na azt az érzést nem kívánom senkitől amit akkor éreztem. Nagyon fájt a hátam. Meglepetésemre Zayn jött be az irodába.
-Jézusom jól vagy ? .-kérdezte aggodóan.
-Igen persze.-hát pedig rohadtul nem volt rendben semmi. De nem akartam kimutatni , hogy mennyire fáj. Ezért próbáltam ki egyenesedni. Nem nagy sikerrel ment , mert azt hittem ott halok meg annyira fájt.
-Mi van mit nézel annyira?.-mondtam idegesen
-Nagyon szép a pillangós tetkód.-mondta mosolyogva. Mennyire szép mosolya volt, és azok a szemek. Brooke most állítsd le magad. Mondtam magamba dühösen.Pedig azt a rohadt tetkót nem is lehet annyira látni. Pedig szép emlékek kötnek ehhez a kis lepkéhez. Amikor 18 éves voltam és a húgom 16 volt , megbeszéltük , hogy csinálunk egy közös tetkót. Ő rózsaszín pillangót csinált én meg kéket. Nagyon szeretem ezt a kis tetkót.
-Köszönöm.-mondtam dadogva.
-Amúgy sajnálom ami a kávézóban történt.-mondta Zayn.
Na ez meglepett.
-Semmi baj. Én is , hogy elbambultam.-mondtam mosolyogva.
-Szerintem mennyünk vissza mert az a papír kell Paulnak .-mondtam Zaynek . Mennyire szép mosolya volt.
Ahogy kiértünk az irodából , láttam szembe egy ajtót .Kíváncsi voltam,hogy mi lehet ott . Meg is kérdeztem Zayntől mielőtt beléptünk volna a stúdióba.
-Abba a szobába mi van?.-kérdeztem
-Egy táncterem.-mondta
Ahogy ezeket kimondta , már megint egy emlék jutott eszembe. Régen nagyon szerettem táncolni de abba hagytam valaki miatt , akire rossz vissza gondolni.
-Ti szoktatok táncolni.-mondtam furcsán
-Mi nem , a Little Mix szokott itt lenni gyakorolni. .-mondta mosolyogva.
-Értem.
Nagyon fájt a hátam alig vártam , hogy végre leülhessek .Nem szeretném ha észrevennék , hogy idiótául megyek.
-Paul itt van a papír.-mondtam
-Végre , azt hittem nem találod.-mondta mosolyogva
-Brooke , tudnál nekem légy szíves egy kávét hozni itt van a mellettünk lévő szobába egy kis konyha.-mondta mosolyogva Paul.
Már csak ez hiányzott. Na most , hogy álljak fel.Mért kell nekem ilyen szerencsétlennek lennem. Akkor háromra fel állok. 1, 2 ,3 és rajta.
-Auu .-mondtam hangosan
-Mi a baj Brooke.-kérdezte Paul.
-Ja semmi csak neki mentem a széknek és beütöttem a lábamat. De már nem fáj jól vagyok.-mondtam kicsit sziszegve.
-Ti fiúk kértek valamit?.-mondtam vicsorogva , amúgy mosolyogni akartam de rohadtúl fájt a hátam, remélem nem vették észre.
Gyorsan megcsináltam a kávét . Még jó , hogy a fiúk nem kértek semmit.
Annyira meg szerettem volna nézni a tánctermet de inkább nem néztem meg .Nem szerettem volna a régi sebeket fel tépni.
Mire vissza értem egy szöszi lány Zayn karjaiban nevetgélt. Na ez ki lehet.
-Paul itt van a kávé.-adtam oda neki.
-Köszönöm. Hadd mutassam be Perrie  Edwardsot Little Mix egyik énekesét.
-Hello Brooke Parks.-mondtam mosolyogva. Még valaki esetleg mondtam magamban.
-Hello.-mondta a lány
Arra tudtam gondolni. hogy mikor mehetek már haza egy jó kád meleg vízbe bele ülni. Elvégre már délután három óra volt. Mennyire elrepült az idő. Még egy órát kell ki bírnom és végre mehetek haza. Nem a munkával volt baj már most nagyon szeretm és a fiúk nagyon jó fejek. De hátam majd szét reped.
Paul ki hívott az irodájába.
-Brooke köszönöm szépen , hogy itt voltál. Le járt a munka időd.-mondta mosolyogva.
-Én köszönöm . Akkor holnap ugyan ekkor jöjjek?.-kérdeztem.
-Igen.-mondta Paul
-Rendben , viszlát Paul.-mondtam mosolyogva és becsuktam az ajtót.
Át mentem a hang stúdióba és a fiúktól is el köszöntem . De Harry vissza húzott.
-Hey Brooke valamelyik nap nem lenne kedved el jönni velem sétálni.-mondta mosolyogva.
-Ne haragudj Harry.
A telefonom egyre hangosabban elkezdett szólni és a mondatomat nem tudtam befejezni.
Ismeretlen szám hívott. Ki lehet az?

4.fejezet

                                                                               
               

                                                                                               

 Alig tudtam az éjszaka aludni . Annyira izgultam, hogy mi lesz ma. Persze az ébresztő órám se keltett időbe mert én 7-re állítottam és 8-kor csörgött. Azonnal kiugrottam az ágyból . Futottam át Jessiehez, hogy segítsen kiválasztani a ruhámat , mert fogalmam sincs , hogy mit vegyek fel ilyen munkához. Farmert meg torna cipőt azért még se vehetek fel. Ráadásul , hogy fokozzam az idegességemet én hülye persze elestem amikor futottam . Gondolom a küszöbbe eshettem el. Na akkor már a lábam is lila folt lesz. Egy szóval írhatnám le magam: szerencsétlen. Igen ez a jelző illik hozzám.

 -Jessie ! -bökdöstem meg a barátnőmet.

-Mi van ?-mondta álmosan.

-Kelj fel légy szíves nem tudom, hogy mit vegyek fel és te mindig olyan jól felöltöztetsz .-mondtam hízelegve 

-Jól van , de ha még egyszer felkeltesz kiváglak.-mondta ingerülten.

Hát igen Jessie imád aludni . Amit pedig gyűlöl , ha mindig felkeltem. Én pedig mindig felkeltem. De kiszoktam engesztelni egy muffinnal. Imádja a muffint.

-Nos, addig menj sminkeld ki magad , csináld meg a hajadat mert a fürtjeid összevissza állnak és úgy nézel ki mint egy őrült.-mondta viccesen. De én ezen nem nevettem.

-Nagyon vicces vagy , ha-ha .-mondtam idegesen

-Istenem ne sértődj már meg , csak vicceltem.-mondta mosolyogva.

-Oké. Köszönöm , hogy segítesz.-mondtam hálásan.

-Szívesen, de  mi lenne ha mennél készülődni mert elfogsz késni.-mondta nevetve Jessie

-Oh basszus tényleg.-rohantam be a fürdőbe.

Sminkelés után gyorsan felvettem a választott ruhámat. Úgy látom Jessie kölcsön adta a a farmer dzsekijét. De aranyos. Gondoltam mosolyogva. 

-Jessie köszönöm szépen a farmer dzsekit, nagyon fogok rá vigyázni.-öleltem meg Jessiet

-Nagyon szívesen. Hívtam neked taxit, azért még se gyalogolj ilyen időbe.-mondta mosolyogva a  barátnőm

-De drága vagy .-mondtam meg hatottan.

                                                                 *Félóra múlva*

Még csak háromnegyed kilenc van .De jó, hogy nem késtem el . Izgatottan léptem a recepciós pulthoz, hogy megkérdezzem hol található Paul irodája.

-Jó reggelt. Brooklyn Connie Parks vagyok és Paul Higginshez jöttem .-mondtam mosolyogva a lánynak.

-Jó reggelt , fel megy a lépcsőn és rögtön jobbra lesz az irodája.-mondta mosolyogva a lány.

-Köszönöm szépen.-mondtam

Félve mentem fel a lépcsőn. Mikor az iroda előtt álltam nagyon féltem , szinte remegett az összes végtagom. Nagy levegőt vettem és be kopogtam .

-Tessék.-mondta valaki bentről.

-Jó reggelt Paul. Brooke Parks vagyok akivel telefonon beszélt.-mondtam félve.

-Á jó reggelt Brooke.-mondta mosolyogva a " főnök "

-Tehát akkor a fiúk is megjönnek mindjárt. Remélem nem késnek .-mondta ingerülten a férfi.

Addig amíg Paul telefonált körül néztem . Odamentem az ablakhoz . Annyira szép volt a kilátás. Úgy döntöttem , hogy itt maradok . Pault nem zavarta , hogy állok a háta mögött mert intézte a papír munkát.

Csodálatos volt az esős kilátás. A húgom jutott eszembe vele néztem ki állandóan az ablakon. Vajon mi lehet vele . Nagyon rossz volt őt otthagyni Liverpoolban . Úgy jöttem el , hogy zokogott . Nagyon rossz volt látni , remélem egyszer meg fog bocsájtani. De nem tudhatja meg miért jöttem el . Ahogy ezen agyaltam , Paul zökkentett ki.

-Elnézést nem figyeltem.-mondtam 

-Semmi baj .-mondta mosolyogva.

-Na szóval ma eljössz velünk te is a hang stúdióba , itt van a mellettünk lévő szobába.-mondta mosolyogva.

Jézusom mi minden van még itt? Mondtam inkább magamnak .

-Őő Oké .-mondtam meglepetten.

-Most szólt Anne , hogy megjöttek a fiúk.-mondta ingerülten Paul.

Úristen ahogy ezeket a szavakat kimondta a gyomrom kis labda méretűre ment. Nagyon izgultam , hogy milyen a híres One Direction. Kopogást hallottam .Igen ezek ők lesznek. Nagy levegő Brooke hiszen ők is ugyan olyan emberek mint te . 

Be lépett az öt fiú . Az egyik nagyon ismerős nekem . Jézusom ez ő aki belém jött a starbucksba. Na  jó most fognak engem ki rúgni . Viszlát álom meló , majd egyszer valahol találkozunk. 

-Brooke hadd mutassam be a One Directiont.

-Hello Liam Payne.-mondta mosolyogva Liam. Nagyon szép mosolya volt.

-Szia szépségem , Harry Styles .- nyújtott nekem kezet Harry. Azt hiszem elpirultam a bók hallatán .

-Hello , Niall Horan.-kezet fogott ő is . Nagyon szép kék szeme volt.

-Szia Louis Tomlinson.-kacsintott egyet Louis. Na ezen muszáj volt elmosolyognom.

-Zayn Malik , a "paraszt" .-mondta bunkón. Szóval leesett neki is , hogy én voltam az aki telibe leöntötte forró kávéval.

-Hello Brooke Parks a " hülye liba " mondtam én is . Na nehogy már egy ilyen idióta bunkózzon.

-Látom ismeritek egymást .-Mondta Paul 

-Srácok ő itt az új asszisztensem Brooklyn Connie Parks.

De utálom ha Brooklynnak hívnak.Mondtam magamba.

-De jobban szeretem ha Brookenak hívnak.-mondtam szégyenlősen.

Szerintem a fiúk megértették mert tök aranyosan mosolyogtam rám. De Zayn nem mosolygott , inkább csak nézett. Ami engem nagyon idegesített.

3.fejezet

                                                                                 


                                                                              Halo, itt Paul Higgins kinek segíthetek?-mondta a férfi.
Én itt nagyon lefagytam. Alig tudtam megszólalni. Te jó ég , ezen gondolkodok amikor meg kéne szólalnom . Összeszedtem minden erőmet és meg szólaltam.
-Jó napot kívánok, Brooklyn Connie Parks vagyok. Mondták, hogy a hívásomat várja a munka ügyében.
-Á Miss.Parks .Örülök, hogy hívott . Igen mondta az ismerősöm , hogy magának kéne egy munka . Én meg egy munkát szeretnék ajánlani magának. Remélem , hogy elfogadja az asszisztensi állást.-Mondta komolyan a férfi.
-Persze, hogy elfogam!.-Mondtam boldogan.
-Annak nagyon örülnék , Miss.Parks. Elnézést de szólíthatnám Brooklynnak, gondolom jobban örülne ha a nevén szólítanám.
-Hát én , igazából jobban örülnék ha Brookenak hívna.-Mondtam szégyenlősen.
-Persze persze Brooke. Tudja én egy bandát menedzselek a: One Directiont. Gondolom ismeri őket. Azért szeretnék egy asszisztens mert sok a munka, nekem pedig segítség kéne.
-Nagy örömmel segítek!.-mondtam nagyon boldogan.
-Köszönöm szépen, akkor holnap várom magát . A studió , majdnem a kávézó mellett van csak ott be kell fordulni és egy utccát jönni kell , hamar megfogja taláni. Reggel kilencre várom magát.
-Rendben.-mondtam
-Akkor holnap. Viszlát Brooke!
-Viszlát, és még egyszer köszönöm!
Le tettem a telefon. Sprintelve rohantam le Jessiehez, hogy el újságoljam neki a jó hírt.
Jessie!.-Sikítottam boldogan és a nyakába ugrottam.
-Jess ! Megkaptam az állást !.-mondtam boldogan.
-Úristen Brooke! Nagyon örülök neki!.-mondta boldogan ő is
-Na mesélj már mi volt? Mit mondott? Mit kell dolgoznod?-Mondta túl buzgón a barátnőm.
-Nyugalom!.-mondtam nevetve.
-Asszisztens leszek , és egy bandát menedzsel .Mondta , hogy kell a segítség mert sok a munka.
-Milyen bandát menedzsel?.-mondta elképedve Jessica.
-Hu, várjál...Igen megvan  ! A One Directiont.
-HOGY MI?-mondta ordítva Jessi. Csoda , hogy a szomszédok nem jöttek át...
-Úristen! A One Directiont menedzseli?-azt hittem, hogy az álla leszakad szegénynek.
-Igen miért ?.-mondtam furcsán
-Te nem ismered őket? Az öt srác , akik London utcáin vannak kiplakátolva. Tudod még én is szoktam néha hallgatni őket.-mondta hevesen Jessie
-Azok ők?.-mondtam elképedve
-Igen te buta . Nem vagyok fanatikus rajongó ,de jó számaik vannak.-mondta mosolyogva Jessie
-Jó tudni, hogy kinek fogok dolgozni.-mondtam
-Biztos nagyon jó meló.-mondta Jess
-Remélem az lesz. Holnap mehetnénk együtt.-mondtam mosolyogva.
-Aha , de tudod hol van?.-mondta Jessie kíváncsian.
-Persze majdnem a starcbucks utcájában de ott le kell kanyarodni és még egy utcát kell menni.
-Értem.-mosolygott Jess.
Ott hagytam Jessiet a nappaliba mert még valamilyen sorozatot nézett. Nem akartam zavarni. Kimentem a konyhába , keresni valami ennivalót.
-Jessie !-kiabáltam ki neki
-Igen!
-Nem vagy éhes ?-mondtam
-Nem!
Úgy gondoltam , hogy összeütök magamnak egy salátát . Estére jó lesz .Mikor végeztem az evéssel , a tányérokat betettem a mosogató gépbe. Utána pedig felmentem lezuhanyozni mert holnap korán kell kelnem.
Összeszedtem a piszimet meg a smink lemosómat . Irány a fürdő. Nagyon jól esett ez a zuhany így a nap végére. Kiszálltam a zuhanyzóból, meg szárítkoztam és felöltöztem. Útközbe még bementem Jessie szobájába jó éjszakát kívánni. Nálunk ez a szokás aki először megy fürdeni és miután végzett , bemegyünk egymáshoz jó éjszakát kívánni. Most én voltam az első .
-Jessie drágám jó éjszakát szeretnék kívánni neked.-mondtam az ágyon fekve , gépező barátnőmnek.
-Jól van baby. Jó éjszakát , aludj jól.-mondta mosolyogva.
-Köszi, neked is .-mondtam és odamentem hozzá és jól szorosan átöleltem.
Viszonozta az ölelést. Gyors puszit nyomtam az arcára és a szobám felé baktattam.
Alig vártam már , hogy végre bebújhassak a meleg ágyamba.Holnap nagy nap lesz gondoltam és ezzel a gondolattal aludtam el.

2.fejezet

                                                                                                                                                         

                                                                             

Kissé idegesen indultam a fodrászatba. Mégis mit képzel magáról az a barom? Még én vagyok a hibás?Hihetetlen.Mikor odaértem Jessie azonnal a nyakamba ugrott.

-Mégis hol a fenébe voltál ?-mondta idegesen

-Már rég itt kéne lenned Brooklyn!-Utálom ha így szólítanak. Apám állandóan így hívott.

-Brooke!-mondtam idegesen.

Jessica  Zoe Gilbert, hányszor mondjam még, hogy utálom ha Brooklynnak hívnak.

-Tudom! De annyira felidegesítettél. Már rég a fodrász székekbe kéne ülnünk.-Mondta gúnyosan.

-Igen, tudom bocsánat. De egy idióta nekem jött a kávézóba , és leöntött. Tiszta kávé folt a fehér toppom.

-Akkor azért van nyakik felhúzva a kabátod. Majd otthon kimossuk. Siessünk már, mert Tina gondolom már kivan készülve, hogy hol vagyunk. Tudod milyen ...Egész festés alatt papolni fog nekünk , hogy már megint elkéstünk.

Igen Tina ami kedvenc fodrászunk mindig ide jövünk ha megszeretnénk csinálni a hajunkat. Kissé ideges szokott lenni ha elkésünk, és mi mindig elkésünk. De már megszokta , hál'istennek. 

-Hallod Jessie ? Csak Tina bent a szalonban?-mondtam egy kicsit idegesen. Amig erről beszéltünk mind a ketten a szalon bejáratánál beszélgettünk.

-Ja elfelejtettem mondani, hogy az egyikőnk haját Tina barátnője fogja csinálni-mondta mosolyogva Jessie.

-Jó és , hogy hívják a barátnőjét? 

-Huu ,várjál ...Asszem Daisy-nek hívják. Ien Daisy-nek hívják. Ne parázz ő is ugyanolyan jó fodrász mint  Tina.-mosolygott a barátnőm

-Oké.De mennyünk már mert itt dekkolunk kint.-mosolygtam Jessiere.

Mikor beértünk , hál'istennek Tinánál voltak. Legalább nem fog minket le dorgálni.

-Sziasztok.-köszöntött minket Daisy

-Szia.-köszöntöttük mi is egyszerre a barátnőmmel.

Melyikőtökkel kezdjük?-mosolygott kedvesen a lány.

-Brooke-al.-mondta Jessie sietősen.

-Akkor gyere velem.-mosolygott Daisy.

Beültetett a székbe, és mielőtt hozzá látott volna a hajamhoz megkérdezte, hogy mit csináljunk a hajammal.

-Szőke ombret szeretnék.-mosolygtam rá.

Addig már Jessie is a mellettem lévő székben ült.

                                                                         *2.óra múlva*

-Végre itthon!-mondta Jessica fáradtan, és már a kanapén feküdt . Ha jól láttam akkor valamelyik mexikói sorozatát nézte.

-Jessie, zavarhatlak egy pillanatra? Tudom, hogy hulla fáradt vagy mert egésznap dolgoztál.

-Na mondjad már Brooke!-nevetett fel aranyosan. Imádom amikor így nevet , mert engem is mosolygásra késztett.

-Na, szóval segítesz nekem munkát keresni?-kérdeztem szégyenlősen.

-Jaj jó , hogy mondod Brooke ! Az egyik kollégámnak mondtam, hogy neked nincs melód és sürgősen szeretnél egy munkát.Na és neki van egy ismerőse , és annak az ismerősének kéne egy asszisztens. Megadta a fickó a telefon számát. Hívd fel!

Mikor ezeket a szavakat meghallottam , kicsattantam az örömtől , de szószerint!

-Úristen ! Köszönöm szépen Jess ! Imádlak!-öleltem meg a barátnőmet.

-Jól van de ne fojts meg! Inkább spuri hívd fel gyorsan.-mondta nevetve.

Sietve kaptam elő a telefonomat a konyha pultról.Gyorsan beírtam a számot. Két csengetés után felvette.

-Halo , Paul Higgins kinek segíthetek...