Mikor megláttam Perrie dühös arcát. Azt hittem, hogy ott süllyedek el szégyenembe. Nem mertem megszólalni se. Mert attól féltem kikaparja a szememet. Ezt a kínos csendet végül a szőke lány törte meg.
-Zayn te mit képzelsz magadról?.-kérdezte még nyugodtan.
Addig Zayn mondta , hogy menjek ki. Nem kellett többször mondania. Gyorsan kisiettem ,de Perrie direkt meg lökött. Inkább nem mondtam semmit. Nem szerettem volna hallgatózni . Ez az ő dolguk. Át mentem a táncterembe. A kávét én hülye pedig ott felejtettem. Majd azt mondom , hogy elfogyott.
-Elnézést Paul nem volt kávé.-mondtam
.Jó, mindegy.-legyintett
Annyira féltem, hogy Perrie bármelyik pillanatban botrányt csinálhat. Nem szerettem volna ha a fiúk látják mennyire kétségbeesett fejet vágok. Ezért próbáltam egy erőltetett mosolyt varázsolni magamra. Nem nagyon ment mert Louis észre vette , hogy sápadt vagyok.
-Minden rendben van Brooke? Beteg vagy?.-kérdezte.
-Igen egy kicsit rosszul vagyok.-kamuztam
-Szerintem szólj Paulnak. Biztos haza engedne.-mosolygott Louis.
-Lehet az lesz.-álltam fel. Most nem szeretnék senkivel beszélgetni.
Oda siettem Paulhoz megkérdezni, hogy haza mehetek-e.
Nem kérdezősködött sokat mert látta rajtam , hogy sápadt vagyok. Azt mondta ha bármi lesz hívjam fel.
Elköszöntöm tőle meg a fiúktól. Megkerestem a kabátomat és futva mentem ki . Nem tudom , hogy most mi van Perrievel meg Zaynnel. Most nem szeretnék egyikkel se összefutni. De nagy szerencsémre mikor kiértem Zayn a kocsijának volt dőlve és a telefonját babrálta. El akartam volna menni a másik irányba , hogy ne vegyen észre. Pechemre pedig észrevett és oda jött hozzám. Nem szólt semmit csak a kocsijához vezetett. Inkább nem szóltam semmit hanem mentem utána és beültem. Beült ő is de nem mondott semmit. Én meg nem tudok mit mondani . Bambultam kifele és gondolkoztam . Nem kellett sokat várnom mert Zayn megszólalt.
-Sajnálom ami az előbb történt.-mondta és rám nézett.
Erre nem tudok mit mondani, hiszen velem csalta meg a barátnőjét.
-Min gondolkozol?.-simította meg az arcomat.
-Csak az , hogy nem értem miért kérsz bocsánatot amikor velem csaltad meg előbb a barátnődet.-mondtam felháborodva.
-Én meg azt nem értem , hogy miért vagy felháborodva. Azt se tudod mi történt bent és itt kiabálsz. Mindjárt el dobom az agyam.
-Hidd el nem fog nagyot csattani. Egyáltalán minek közeledtél hozzám. Rohadtul nem akartam ezt az egész szarságot.-kiabáltam és ki szálltam a kocsiból . Nem vártam meg a reakcióját.
Nem jött utánam . Nem is érdekelt. Elkezdtem sírni . Azt se tudom , hogy min sírtam . Gyorsan le töröltem az arcom. Utálok sírni , főleg egy fiú miatt.Vettem egy nagy levegőt és el múlt a sírásom. Már azt vettem észre, hogy a starbucksnál vagyok. Vettem egy nagy levegőt és bementem. Az én életvidám barátnőm már a szokásos helyünkön ült. Oda mentem hozzá és leültem.
-Na milyen napod volt?.kérdezte Jess mosolyogva.
-Rendeltél már?.-tereltem vagyis próbáltam terelni.
-Aha. Minden oké?.-kérdezte.
Én meg most itt nem fogok neki hazudni. Elmondok neki mindent.
-Hát igazából nincs rendbe semmi.-mondtam.
-Mi történt?.-kérdezte
-Az úgy történt...-kezdtem el.
-HOGY MI??.-kérdezte Jess szinte kiabálva
-Ne kiabálj már.-mondtam nevetve
-Jó de még mindig nem tudom fel fogni, hogy Zayn Malikkal kavarsz. Komolyan meg adta neked a telefon számát?.-kérdezte teljes extázisban.
-Aha .-mondtam el pirulva.
-El se hiszem , hogy végre van valaki aki tényleg kedvel és nem használ ki.-mondta mosolyogva Jessie.
-Igen , de nem tudom , hogy most mi van köztünk.-mondtam
-Istenem ne legyál már hülye . Ott a telefon és fel hívod .-mondta
-Nem tudom . Elég dühösen váltunk el .-mondtam szomorúan.
-És? Szépen fel hívod otthon.-mondta mosolyogva.
-Jól van .-kamuztam.
-Na és neked milyen napod Jess?.-kérdeztem.
-Jó. El felejtettem mondani , hogy holnap megyek Liverpoolba meg látogatni anyáékat.-mondta mosolyogva.
Jessie mindig meg látogatja a családját. Hiszen ő nem veszett össze a családjával. Holnap péntek és kedden jön haza. Jézusom mit fogok én magammal kezdeni. Jó nem fogok hisztizni.
-Rendben . Holnap mész?.-mosolyogtam.
-Igen.Alig várom már , hogy végre láthassam a tesóimat.-mondta boldogan.
Hát igen Jessienek két tesója van és ikrek. Az egyik fiú a másik lány. Nagyon aranyosak.
-Hánykor mész holnap?.kérdeztem.
-Olyan öt körül.-mosolygott.
Megittunk és megettünk mindent. Mivel , hogy rólunk van szó nem két percig beszélgettünk . Hanem vagy két óráig.
-Miért mennyi az idő?.-kérdezte Jess
-Fél nyolc van.-mondtam
-Ja. mondta nyugodtan
-Nem mész holnap dolgozni?.-kérdeztem mosolyogva.
-Nem.-mondta
-Na jól van menjünk.-mondtam
Jessie már rég fel pattant a helyéről. Én azért óvatosan szerettem volna fel állni mert a tegnapi esésemtől még mindig fáj a hátam. Persze én szerencsétlen ahogy álltam fel akkorát roppant a hátam , hogy szerintem még az út túloldalán is lehetett hallani.
-Mi volt ez a roppanás?.-nézett rám Jess.
-A hátam .-mondtam fájdalmasan.
-Mi történt már megint veled?.kérdezte nevetve.
-Nagyon vicces. Asszem nem tudok fel állni .-mondtam kétségbeesve .
-Ha ennyire fáj a hátad akkor most elmegyünk az orvoshoz . Nem érdekel a hisztid.-mondta anyáskodóan .
-Ne már- Látod már nem is fáj .-álltam fel. Nem kellett volna.
-Aha. Azért könnyezel . Na ne hisztizz megyünk az orvos. Ja és még nyitva van.-mondta és kiment.
*1.óra múlva*
Végre hazaértünk. Az orvos adott egy injekciót és gyógyszert is íratott fel. Azt mondta, hogy holnap maradjak otthon pihenni . Nem szabad erőltetni . Hát jó nem fogom .
-Jaj de jó már itthon lenni.-mondtam és le rúgtam a cipőmet magamról.
-Menjek én előbb zuhanyozni vagy mész te?.-kérdezte Jessie.
-Megyek én.-mondtam
-Jól van addig netezek.
Fel mentem a fürdőbe . Levettem a ruháimat és be álltam a zuhany alá. Jól esett áztatni magam ezután a borzalmas nap után. Ki szálltam meg törölköztem és fel vettem a pizsamámat. Utána át mentem Jessiehez jó éjszakát kívánni.
Mikor be mentem Jessie gyorsan le csukta a laptopja tetejét. Nem értettem. De nem is érdekelt.
-Jó éjszakát Jessie.-öleltem meg a barátnőmet.
-Neked is baby. Nem maradjak holnap itthon ?.-kérdezte furcsán.
-Hallod Jessie mi van veled?.-kérdeztem nevetve.
-Ja semmi. Csak gondoltam itthon maradok , hogy ne unatkozz.-mondtam megint furcsán.
Nem szokott ilyen lenni. Majd elmondja ha valami nyomja a szívét.
-De bolond vagy. Nem kell itthon maradni. .-mondtam és utoljára megöleltem.
Úgy szorított magához mintha félteni.
Át mentem a szobámba és befeküdtem az ágyamba. Persze aludni már megint nem tudtam. Gépezni nem szerettem volna . Inkább elő vettem a telefonomat. Tizenegy óra volt. Talán mégis fel kéne hívnom Zaynt.
Annyira rossz volt vele veszekedni. Én hülye pedig megbántottam. Na jó nem leszek gyáva. Remélem nem fogja letenni a telefont. Beírtam gyorsan a telefon számát és a hívás gombra kattintottam . A szívem már a torkomba dobogott.
-Igen tessék Zayn Malik.-szólt bele.
-Szia Zayn. Én vagyok az Brooke.-mondtam félve.
-Szia Brooke.-mondta hűvösen.
-Tudom , hogy nagyon bunkó voltam. De annyira megijedtem amikor Perrie ránk nyitott . Azt hittem botrányozni fog ott mindenki előtt . Bocsánat , hogy bunkó voltam.-hadartam.
-Hey nyugi már Brooke. Megértem , hogy megijedtél. Amúgy meg azt hittem , hogy nem fogsz hívni.-mondta.
Te jó ég . Annyira jól esett amit mondott.
-Azt hittem , hogy már rég alszol.-mondtam.
-Én ilyenkor még nem alszok.-mondta. Tudtam , hogy mosolyog.
Nagyon sokáig beszélgettünk. Sok mindenről kérdezősködtem. Nagyon sokat mesélt a bandáról meg a családjáról . Szinte be nem állt a szája és egyáltalán nem untatott. Sőt még élveztem is mikor mesélt. Sokat nevettem rajta. Próbáltam el nyelni az ásításomat. Még szerettem volna még vele beszélgetni. De hallotta ahogy ásítok és mondta , hogy menjek aludni mert holnap úgy is találkozunk. Mondtam neki , hogy nem megyek a hátam miatt. Azt mondta , hogy nem fogok unatkozni. Ezt nem értettem . Aztán mondta , hogy menjek most már tényleg aludni. Szót fogadtam neki . A végén mondta , hogy szakított Perrievel , erre nem tudtam mit mondani. Most már tényleg elköszöntünk. El raktam a telefonomat a párnám alá. Olyan boldog lettem a hívás után . Végre most el is tudtam aludni. Remélem a holnapom jobb lesz...
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése