EPILÓGUS

Drága olvasóim! Először is elnézést szeretnék kérni amiért késtem ...Másodjára megszeretném köszönni nektek , hogy olvastátok a történetet , nekem ez nagyon sokat jelentett és boldogabbá tették a napjaimat..Ezer hála és köszönet! <3 Ez a rész a vége..epilógus és nagyon remélem , hogy tetszeni fog nektek.
 U.I: Új blogom ( All that matters) nem sokára hozom a prológust.:) Jó olvasást és ezer puszi:)

Az életben egyszer találni fogsz egy olyan valakit, aki majd felemel, mikor magad alatt vagy, aki odafigyel rád és érdekli, hogy mi az mi bánt téged és nem kell, hogy felnyisd rá a szemét, hogy bánt valami, csak rá kell nézned és ő egyből tudni fogja, aki érdeklődik felőled és keres téged, aki mindig veled lenne, akinek fontos leszel az életében és bármit meg tenne érted, akire mindig támaszkodhatsz, mikor valami gondod van, s mindig veled is lesz.

Komoly kapcsolat...?
Én nem komoly kapcsolatot akarok...
Tudod mit szeretnék? Egyetlen dolgot... Boldognak lenni... A másik felemmel... Aki nem teherként éli meg mindezt... Aki nem érzi rabságnak, hogy kapcsolatban van velem... Aki szabad lehet mellettem... Akivel elmehetek sétálni... Akivel együtt fotózunk... Jókat beszélgetünk...­ Iszogatunk... Nevetünk... Elmegyünk bulizni... Bevágjuk magunkat az autóba és elmegyünk valahová... Jókat szeretkezünk...­ Fantáziálunk...­ Megvalósítjuk..­. Egymást fotózzuk... Elmegyünk nyaralni, és még folytathatnám. Most már tudom , hogy boldog lehetek mellette , sokat szenvedtünk mindketten de a végére csak összejöttek a dolgok . Boldog házasságban élek azzal a férfival akit mindennél jobban szeretek , van egy gyönyörű szép kislányunk aki minden napunkat fényesebbé teszi. Ha a mostani énem meglátogathatná a régi boldogtalan énemet biztos , hogy kinevetné és elküldené melegebb éghajlatra. Most , hogy így végig pörgetem a fejembe a szép emlékeket meg a rosszakat , még boldogabb leszek , ennyire boldog még sose voltam. Esküvő is meseszép volt , egyszerű tengerparti esküvő a barátokkal , pont ilyet akartam mindig is , ruhám meg maga volt a tökély igaz nem habcsókos fodros ruha volt hanem egyszerű fehér , mikor megláttam rögtön beleszerettem . Gondolat menetemből két kar szakít meg  , mosolyogva fordulok meg és ölelem magamhoz szorosan a férjemet , mélyen beszívom az illatát utána lágyan megcsókolom.
-Köszönöm , hogy eljöttél bár tudom , hogy nem szereted otthon hagyni Libbyt de egy kis kikapcsolódás nem árt meg édesem.-simítja meg az arcom és ad még egy csókot.
-Jól éreztem magam és én köszönöm a meghívást.-vigyorgok rá és megfogom a kezét.
-Gyorsan rendbe szedem magam és utána mehetünk.-csókolja meg a kézfejemet és siet átöltözni. Én addig elmentem a hátsókijárathoz és ott vártam meg őt. Fáradtan ért hozzám , megfogta a kezem és a kocsijához sétáltunk . Bár én nem szeretek így mutatkozni a rajongok miatt , elfogattak valamennyire de a többsége nem szeret , de ennek ellenére még mindig itt vagyok a szerelmem mellett mert nem érdekel , hogy ki mit mond. Hazaérve Zayn egyenest az ágyba vágódott , lent maradva rendet raktam lányom után . Gyorsan lezuhanyoztam és utána befeküdtem a férjem mellé .
-Alszol?.-bújtam oda hozzá.
-Nem , téged vártalak.-ölelt át.
-Miért nem fürödtél le? Állandóan így fekszel be az ágyba .-morgolódtam .
-Sajnálom de nagyon álmos vagyok.-mondta és kisfiús mosolyát elővette amitől én mindig elolvadok
-Nem tudok így haragudni ha így nézel rám.-enyhültem meg. Óvatosan rám feküdtem és lágyan csókolgatni kezdte a nyakamat .
-Zayn.-sóhajtottam és próbáltam elutasítani a közeledését , de mindhiába ha ezt csinálja mindig megadom magam.

-Bezzeg ha ide kerül a sor sose vagy fáradt.-feküdtem rá a csupasz izzadt mellkasára és hallgattam a szívverését.
-Te teszed ezt velem.-ölelt át szorosan.
-Szeretlek Zayn Malik.-csókoltam meg és közelebb hajoltam a füléhez .-Soha nem szerettem még senkit ennyire mint téged , napról napra beléd szeretek újból és újból.-súgtam a fülébe és utána  megint megcsókoltam. Rám nézett a hatalmas barna csillogó szemeivel és csak akkor csillog mikor velem , mondta el egyszer ezt a nagy titkot a nászutunkkor .
-Most mondok neked valamit drágám amit már rég el kellett volna mondanom.-ült feljebb és mélyen a szemembe nézett.-Én azért szeretlek aki vagy. Nem akarom a hibáidat megváltoztatni vagy esetleg téged mert az is te vagy. Azért szeretlek , mert ha százezerszer is veszünk össze, mindig visszatalálunk egymáshoz. Mindig képes vagy mosolyt csalni az arcomra még akkor is, amikor nem akarom , amikor körbe vesz valami más magányra vágyok . Te akkor is rám találsz , mert mindig velem vagy . Bennem , legbelül.  És pontosan ezért szeretlek , mert sose felejtem el azt , amikor a legnagyobb zűrzavarban a fülembe súgtad , hogy ne féljek,  amíg téged látlak , ne féljek , mert mindig látni foglak és fogni fogod a kezem örökre .-Fejezte be a mondatot és a könnyes arcomat a két keze közé fogta és úgy csókolt meg. -Szeretlek Brooklyn Parks Malik.-súgta a fülembe Zayn.
Ezek vagyunk ketten , csak ketten te és én . 

Az igaz szerelem, amely mélyen az ember lelkében gyökerezett, valószínűleg nem múlhat el. Ellene lehet a világ. Elválaszthatja a szerelmeseket a távolság. Így a táplálék nélkül szűkölködő szerelem olyanná lesz az érzelmek között, amilyen a lassú szivárgás vagy a búvópatak a vizek között. Elfogyni azonban nem fog. Az érzelem lényege szerint csorbítatlan marad... Nincs egyéb jel, melyről inkább megismerni az igaz szerelmet, mint az, hogy a szerető a szeretett lénynél van, oly tapintható közelségben, mely szorosabb a térbelinél, együttlét ez életre és halálra.
José Ortega y Gasset