25.fejezet

                             
                       MÁSNAP REGGEL
Egész éjszaka nem tudtam aludni. Utasítani kellett a szememet ,hogy csukódjon le.
Fáradtan és hisztisen csoszogtam le a lépcsőn , konyhába érve öntöttem magamnak kávét . Jessie nincs itthon , Liamnél aludt. Ők legalább élvezték a koncertet , én egész este ültem vagy a folyóson járkáltam. Ennek az volt oka , hogy ott volt Zayn , nem akartam vele lenni , pedig annyira hiányzik , hogy majd bele pusztulok . Erős vagyok és eltudom felejteni. Szóval a reggeli teendőim után lezuhanyoztam és felöltöztem , ma nem kell bemennem dolgozni. De egymagamban meg unatkozok , bekapcsoltam a laptopomat és filmet néztem , romantikusat választottam mert most nem volt hangulatom a vígjátékhoz.

A film végén már bőgtem , pedig az ilyen filmek ennyire még sose hatottak meg , de most patakokban folyik a könnyem . Letöröltem a könnyeimet és utána orrot fújtam.
-Megjöttem!.-kiabált fel Jessie.
Gyorsan bementem a fürdőbe és lemostam az arcom, ha meglátna így Jessie akkor azt hinné , hogy ő miatta sírok és akkor adná le a drótot Liamnek ő meg elmondaná Zaynek. Ezt az örömöt meg nem fogom megadni neki , hogy lássa miatta sírok. De most nem miatta sírok .
-Szia.-öleltem meg.
-Na mizu?.-kérdezte Jessiesen.
-Meg vagyok.-rántottam meg a vállam és leültem.-És te?.-kérdeztem.
-Jól vagyok.-nézett rám. Próbáltam nem a szemébe nézni de elég furán méregetett.
-Biztos , hogy minden oké?.-kérdezte.
-Persze.-ráncoltam össze a szemem.
-Ne hazudj! Látom , hogy piros a szemed , sírtál?.-kérdezte.
-Nem , csak nem tudtam aludni.-mocorogtam zavartan.
-Na jól van.-méregetett még mindig.
-És ma mész valahová?.-tereltem a témát.
-Igen este , de majd jövök haza .
-Miért nem maradsz ott Liamnél?.-kérdeztem.
-Nem is hozzá megyek.-húzta össze a szemöldökét.
-Ja én azt hittem hozzá mész.
-Te mész valahová?.-kérdezte Jessie.
-Aha , majd délután de nem leszek sokáig. Meddig maradsz majd?.-kérdeztem.
-Nem sokáig , csak pár ismerőssel összefutok.
-Akkor este nézhetnénk filmet.-mondtam mosolyogva.
-Jó ötlet .-mosolygott vissza rám a barátnőm.

*   *   *
Délután 5 óra van és nem sokára találkozok Chadvel , nem öltözök ki . Öltözés közben jött egy üzenetem , Chadtől , hogy nála találkozzunk mert otthon van valami dolga , leírta , hogy találok oda. Nincs nagyon kedvem vele találkozni , de már megígértem neki . Felvettem a bőrdzsekimet és utána el is indultam. Taxit kellett hívnom mert messze lakik.

-Köszönöm.-fizettem ki a sofőrt.
Oda sétáltam a kis kapuhoz és meg nyomtam a csengőt. Kicsit várnom kellett , addig is körülnéztem hát ez a környék nem nagyon tetszett. Körül nézés után visszapillantottam a házra és Chad jött ki rajta , otthoni ruhába volt.
-Szia.-adott két puszit .
-Hello.-köszöntem.
Megfogta a kezem és bevezetett a házba de én hamar elengedtem a kezét.
-Szép kis lakás.-dicsértem meg a kis lakást.
-Köszi , kérsz valamit?.-kérdezte.
-Nem köszönöm.-mosolyogtam.

Egy darabig csendben ültünk és ez engem eléggé zavart .
-Szóval miért is hívtál?.-törtem meg a csendet.
-Mert tudni szeretném azt , hogy miért szakítottál velem.-nézett a szemembe kissé feszülten.
-Figyelj , te egy nagyon helyes , aranyos srác vagy de én nem éreztem irántad semmit . Nem szeretném azt ha úgy gondolnád , hogy én kihasználtalak de ez nem igaz. Csak akkor sebezhető voltam . Sajnálom tényleg , hamar találni fogsz egy lányt aki szeretni fog , jelenleg nem én vagyok az.-piszkáltam a kezem.
-De én meg nem akarok más lánnyal lenni , én veled szeretnék lenni.-fogta meg a kezem .
-Erre nem tudok mit mondani.-húztam ki a kezem az övéből.-Én most megyek , mert látom nem lehet veled beszélni.-álltam fel.
-Várj még!.-fogtam meg a kezem erősen ami nekem fájt.
-Várok , de enged el légy szíves a kezem mert fáj.-néztem rá.
-Nem engedem el , elegem van belőled!.-emelte fel a hangját és erősebben fogta a kezem.
-Chad ez fáj!.-kiabáltam félve mert megijedtem .
-Leszarom , hogy fáj! Most meg tudod azt , hogy nekem mennyire fájt az , hogy kidobtál más miatt.-kiabált az arcomba.
-Te hülye vagy , nincs senkim . De értsd már meg , hogy sose szerettelek és nem is foglak .-mondtam nyugodtan , ez se segített mert láttam a szemébe a düht .
-Hagyjuk már tudom , hogy van valakid. Azért nem feküdtél le velem egyszer se mert volt más akit kielégítettél.-fakadt ki.
-Rohadék!.-vágtam pofán , csakhogy visszakézből kaptam én is egy hatalmasat amitől eldőltem és a lábai előtt voltam. Ijedten kaptam az arcomhoz és éreztem , hogy a könnyek végig csordulnak az arcomon.
-Na mi van ? Most nincs olyan nagy szád?.-röhögött ki és felrángatott maga elé.
-Engedj el!.-szorítottam össze a számát.
-Mert ha nem?.-kérdezte vigyorogva.
Nem mondtam semmit hanem tökön rúgtam de amennyire szerencsétlen vagyok félre rúgtam és ez által meg fogta a kezem és újabb pofont adott de azt már az öklével. Remegve nyúltam a vérző ajkamhoz ami felrepedt , féltem nagyon és nem hittem el egy pillanatra , hogy ez velem történik . Kis vita ezt váltotta ki.
-Idióta picsa én mindig erősebb leszek nálad.-hajolt le hozzám és összeszorította a számat. Gondolkozás nélkül szembe köptem amiért meg vert , előbb kellett volna gondolkodnom mert újabb csapást mért rám , ami az orrom volt. Patakokban fojt a vér belőle.
-Dögölj meg te szemétláda!.-üvöltöttem rá , nem hatotta megint felrángatott és a fotelre lökött .
-Hiába üvöltesz nem hallja senki , és ezt fogják hallani.-csókolt meg durván amitől a szám fájni kezdett. Rugdostam összevissza , de erősebb volt lehet kiabáltam senki se hallotta meg a segély kiáltásomat . Nem tudtam meg védeni magam , mert  bármit csináltam erősebben fogott. Ennek az lett a vége , hogy megerőszakolt. Nem értem , ő csak beszélgetni akart velem és idáig fajult a dolog , hogy megerőszakolt. Sose gondoltam volna , hogy velem ez elő fog fordulni , egy semmiség miatt . A mai világban minden megtörténhet , és velem ez a borzadály történt ami ellen nem tudtam semmit csinálni. Borzasztóan féltem , ő meg élvezte , hogy bánthat.

*  *  *
Sírva vettem fel magamra a ruháimat amik a földre voltak dobva , Chad még mindig feküdt és elismerően nézett rám ahogy felöltözök.
-Undorító vagy.-szóltam oda hozzá.
-Ez van kedvesem.-vigyorgott önelégülten ez a seggfej.
Nem mondtam semmit , indulni akartam de megfogta a kezem és most nem szorította meg .
-Engedj el.-mondtam félve.
-Nem akarlak bántani.-fogta meg az arcom de elrántottam a fejem.
-Remélem most már békén fogsz hagyni.-dünnyögtem ijedten .
-Nem , te már az enyém vagy és ez ellen nem tudsz tenni semmit.-világosított fel.
-Nem! Hagyj engem békén ! Nem leszek a tiéd soha mert egy patkány vagy és remélem meg döglesz egyszer valahol.-emeltem fel a hangom , utána meg jött újra a pofon.
-Látom nem értettél meg Brooke , akkor most elmagyarázom. Most már csak az enyém vagy és ha ellentmondasz nekem én esküszöm még a szart is kiverem  belőled. Értetted?.-kérdezte.
Bólintottam egyet mert reszkettem nagyon .
-Akkor holnap táncon.-engedett ki.
Futva hagytam el a házát , amikor láttam , hogy távolodok a lakásától megálltam és a táskámból elővettem egy kis tükröt. Megnéztem mennyire vert meg az a köcsög. Mikor belenéztem a tükörbe legszívesebben öngyilkos lettem volna mert a szám fel volt szakadva az orrom meg véres volt és az arcomon meg egy lila folt volt. Hogy mennyek így haza ? Kérdeztem magamtól sírva. Jessienek mit mondjak? Ha elmondom neki akkor elfogja mondani Liamnek és ő meg tovább mondja Zaynek. Ez nem történhet meg. Mégis csak a barátnőm ráadásul a legjobb és neki elmondhatok bármit. Csak nem fogja elmondani . Nem tudom , lehet nem mondom el neki , hazudok majd valamit. Hívtam egy taxit mert gyalog nem tudok hazamenni. Hamar meg is jött.

Kifizettem a taxit. Imádkoztam , hogy Jessie még ne legyen itthon ,de hát mit ér az imám ha senki nem hallgatja meg. Arra célzok , hogy Jessie itthon volt .
-Szia!.-köszönt boldogan.-Azt hittem , hogy te hamarabb érsz haza.-állt fel és oda jött hozzám.
Hiába mentem hátrébb Jessie közelebb jött és észre vette az arcomat.
-Jézusom mi történt veled?.-kérdezte ijedten és segített levenni a kabátomat . Sírni még mindig sírtam és egy hang nem jött ki a torkomon.
-Hallod ? Szólalj már meg Brooke!.-kiabált.
-Nem történt semmi.-mondtam halkan.
-Ne hazudj! Látom , hogy történt valami.-fogta meg a kezem . Megijedtem az érintéstől és sírva kikaptam a kezem .
-Elmondok mindent azzal a feltétellel ha senkinek nem mondod el , ha elmondod valakinek akkor én elhúzok innen és soha többet nem fogsz engem látni. Világos?.-kérdeztem dühösen.
-Mondjad már!.-emelte fel a hangját újra.
-Megerőszakoltak és megvertek.-rogytam le sírva . Ezt még kimondani és félelmetes.
-Mi van?.-kérdezte sápadtan Jessie.
-Chad megerőszakolt ezen mit nem lehet érteni!.-kiabáltam.
-Jézusom.-kapott a szája elé ijedten.-Fel kell hívni a rendőrséget.-nyúlt a telefonért.
-Ne , ne , nem!.-kaptam ki tőle. -Azt mondta ha bárkinek szólok erről az egészről akkor agyonver.-néztem a barátnőmre félve.
-Hogy történt ez az egész?.-fordult oda hozzám és átkarolt.
Nehéz volt elmondani mert lélekben ott voltam újra , éreztem az ütéseket és éreztem azt a mérhetetlen fájdalmat mikor megerőszakolt.
-Úristen én annyira sajnálom.-lett könnyes a szeme Jessienek . Engedtem , hogy megöleljen de még mindig nem éreztem magam biztonságban. Aztán csöngettek én meg rémülten álltam fel.
-Ki az?.-dadogtam.
-Megnézem.-állt fel.-Ez csak a pizzafutár.-legyintett.
Vissza ültem a lépcsőre .
-Gondolom nem vagy éhes.-mormogta az orra alatt Jessie.
-Hát nem . Felmegyek lezuhanyozni.-mentem fel.

Zuhanyzás után felöltöztem és bebújtam az ágyamba. Féltem nagyon még mindig . Ráadásul oda lent is fájt nagyon.
-Hey hoztam neked nyugtatót.-jött be Jessie és leült az ágyam szélére.
-Köszönöm.-kaptam be és lenyeltem.-Itt aludnál ma légy szíves.-kértem meg.
-Persze.-feküdt be az ágyba és átkarolt.

REGGEL
Egész este le se hunytam a szemem , ha le is csuktam elő jöttek azok a képek amikor megvert. Álmosan keltem fel , magam mellé néztem , Jessie már felkelt. Kiszálltam az ágyból és felöltöztem és utána összeszedtem a cuccomat a mai órára , elmentem fogat mosni mert enni úgy se fogok mert egy falat nem megy le a torkomon , fogmosás közben belenéztem a tükörbe és borzasztó volt a látvány. Fél arcom zöld lila volt és ha hozzá értem az orromhoz nagyon fájt a szám meg sebes volt. Nézve magamat sírva fakadtam. Leültem a hideg a csempére és halkan sírdogáltam , erről ez jutott eszembe mikor drogoztam , másnap ugyan így feküdtem . Ránéztem az órámra , késében vagyok de nem érdekel. Egy ideig feküdtem a csempén.
 Erőt vettem magamon felálltam és elmentem dolgozni , de előtte elköszöntem Jessietől aki aggódva nézett rám.
Munkához érve rettegve mentem be. Gyorsan köszöntem a pultosnak aki csak legyintett mert valakivel telefonált. Bementem az öltözőbe és átöltöztem , csakhogy valaki meg zavart és oda lökött a falhoz.
-Jó hogy meg jöttél , azt hittem nem is jössz be.-simította meg az arcom amit én elhúztam , de ő durván meg fogta és beleverte a falba , nem tetszett neki , hogy elhúztam a fejem.
-Te rohadék.-fogtam meg a fejem.
-Meg mondtam , hogy nem ellenkezhetsz nekem.!-fogta meg a torkom.
-Ez az fojtsál csak meg , legalább a börtönbe mész és ott fogsz meg dögleni.-húztam mosolyra a számat.
-Csak szeretnéd.-húzta fel a szemöldökét és neki esett a számnak.
-Eressz már el!.-kiabáltam jó hangosan , hogy valaki hallja.
-Fogd már be a pofád!.-adott egy pofont.
Hallottam , hogy valaki dörömböl az ajtón és azt kiabálja , hogy nyissuk ki. Kiabáltam egyet , hogy segítsen , Chad dühösen nézett rám és azt súgta nekem , hogy meghalsz és utána kinyitotta az ajtót és elment engem meg otthagyott .
-Jól vagy?.-jött be Ben és segített felállni.
-Igen , köszi.-álltam fel.
-Mi történt az arcoddal?.-kérdezte és furán méregetni kezdett.
-Semmi.-legyintettem és otthagytam.

Munka után , sietve hagytam ott a tánctermet és utána szaladni kezdtem haza , csakhogy útközbe valaki berántott egy autóba.
-Azt hitted , hogy ilyen hamar megszabadulsz tőlem te hülye picsa?.-kérdezte Chad.
-Hova viszel?.-kérdeztem ijedten.
-Ahol nem hallja senki azt , hogy szarrá verlek.