13.fejezet

I Love you for a thousand more

Kissé nyűgösen keltem fel. Megnéztem mennyi az idő, hajnali két óra volt . Ránéztem a mellettem fekvő barátomra. Igazak álmát aludta, odahajoltam hozzá és adtam egy puszit az arcára. Kiszálltam az ágyból és lebaktattam a konyhába és odamentem a pulthoz. Borzalmas volt ez a mai nap, mondjuk a húgommal való találkozás csodás volt. Viszont ami a stúdióba volt , na az volt a borzalmas. Rázott ki a hideg. Paul engem hazaküldött és Zaynt meg behívta az irodába. Míg itthon voltam azt hittem meg bolondulok. Aztán olyan hat körül beállított Zayn, komoly volt az arca. Na akkor jött rám a sírógörcs. De mondta , hogy nincs semmi baj csak legyünk óvatosak mert ez a kapcsolat friss és nem akarja, Paul meg ő se , hogy a rajongok meg az újságírók rám szálljanak. Akkora kő esett le a szívemről , mikor ezeket kimondta Zayn. Annyira meg örültem ennek az egésznek , hogy szinte szó szerint le támadtam Zaynt. Persze a hálóban kötöttünk ki. Annyira elmerültem a gondolataimban, hogy észre se vettem Jessiet.
-Úgy állsz itt mint egy szellem.-ásítozott Jessie.
-Jézusom.-ijedtem meg. Mit neszelsz itt éjszaka?.-kérdeztem kicsit idegesen.
-Szomjas vagyok és lejöttem inni.-mondta logikusan a barátnőm.
-Én is azért jöttem le, csak egy kicsit elmerültem.-töröltem meg a szemem.
-A tegnapi napon gondolkoztál?.-kérdezte Jessie.
-Igen .-fogtam meg a poharat és beleittam.
-Értem.-mondta.
-Rosszat álmodtam.-mondtam fáradtan.
-Na mit?.-kérdezte a barátnőm.
-Hát azt , hogy Zayn megcsal Perrievel és a hátam mögött meg kinevettek. Ez után az álom után meg nem tudtam vissza aludni. Borzalmas volt.-rázott ki megint a hideg.
-Hey, nyugi . Nem csal meg, szeret téged. Ez csak egy álom.-ölelt meg Jessie.
-Remélem. Na megyek fel , jössz?.-kérdeztem.
-Nem Brooke én itt alszok.-gúnyolódott Jessie.
Nem mondtam semmit csak játékosan meg löktem a vállát. Még egyszer jó éjszakát kívántam és be mentem a szobámba. Csendbe benyitottam a szobámba, befeküdtem az ágyba és óvatosan oda bújtam Zaynhez.
-Hol voltál ?.-kérdezte csukott szemmel Zayn.
-Lent, nem tudtam aludni.-mondtam és birizgálni kezdtem az arcát.
-Éreztem , fel is keltem a mocorgásodra .-vont közelebb magához és adott egy puszit.
-Szeretlek.-bújtam oda hozzá szorosan.
-Én is nagyon. Jó éjszakát kedvesem.-mondta álmosan Zayn és adott egy homlok puszit.
*REGGEL*
Reggel a szélfújására keltem fel. Meg fordultam a másik oldalamra, Zayn nem volt mellettem. Kiszálltam az ágyból és le mentem. Jessie a nappaliban volt és tv-zet.
-Jó reggelt.-köszöntem
-Neked is.-intett Jessie.
-Zayn hol van?.-kérdeztem és leültem a fotelra.
-El ment mert ma próbáljuk lesz és nem akart felkelteni. De majd fel hív.-mondta Jessie.
-Rendben. Ma mész dolgozni?.-kérdeztem
-Igen, mindjárt megyek.-állt fel.
-Akkor el kísérlek.-néztem rá mosolyogva.
-Jó de akkor siess mert mindjárt megyek.-ment fel Jessie.
Felmentem és felöltöztem . Készülődés közben eszembe jutott , hogy Ben itt lakik. Elmegyek hozzá. Megbánja azt a napot mikor a húgommal lefeküdt. Gondolkoztam idegesen. Gyorsan lementem , Jessie már az ajtóban toporgott.
-Mehetünk.-indultam ki.
Nagyon fújt a szél és hideg is volt. Kb az út olyan 20 perces volt. Gyalog mentünk. Elköszöntem Jessietől és mentem tovább. Vagy fél órát sétálhattam. A húgom szavai csengenek még mindig a fülembe mikor elmondta , hogy lefeküdt Bennel. Még idegesebb lettem. Ide értem ahol dolgozik , meg vártam míg végez az óráival és utána megyek be. Addig a folyósan járkáltam fel s alá.
-Hello , táncórára jöttél?.-kérdezte egy barna hajú helyes srác.
-Ő nem csak várok valakire.-mondtam
-Pedig már azt hittem , hogy ilyen szép lányt is taníthatok..-mosolygott rám a srác .
Nagyon szép mosolya volt. Gyorsan el kaptam a fejemet.
-Chad White.-mutatkozott be.
-Brooke Parks.-nyújtottam oda a kezem.
-Nagyon örvendtem Brooke.-intett Chad is bement az egyik ajtón.
Nem mondtam semmit , sután intettem utána. Aranyos volt. Gondolkoztam. Aztán sok ember özönlött ki a teremből. Megvártam míg kijönnek és utána megyek be. Még vártam arra a szőke hajú lányra aki ott tette az agyát annak a majomnak. Idegesen trappoltam be a terembe.
-Rohadt szemétláda! Mit képzelsz magadról!.-rontottam rá és meglöktem.
-New York! Én is örülök , hogy látlak.-mosolygott rám azzal a tenyérbe mászó fejével.
Mikor meghallottam , hogy a becézésemen hív, még dühösebb lettem. Ezt a nevet még ő adta nekem a Brooklyn név miatt.
-Ne hívj így!.-mondtam mérgesen és még egyszer meglöktem.
-De kis tüzes lettél. A húgod is ilyen tüzes volt mikor jól meg döngettem.-húzta az agyamat még jobban Ben.
Na ekkor telt be a pohár mikor ezeket kimondta. Ökölbe szorítottam a kezemet és behúztam neki . Senki nem beszélhet így a testvéremről. Már indultam volna el , de ő gyorsabb . Megfogta a kezem és erősen hozzá lökött a falhoz.
-Na mi van Brooke?.-törölte le a száját mert véres volt.-Most már nem vagy olyan erős?.-fröcsögte mérgesen. A kezét ökölbe szorította. Féltem de nem akartam kimutatni.
-Engedj el.-mondtam cérna vékony hangon.
-Csak nem félsz?.-kérdezte gúnyosan és felemelte a kezét.
-Ben! Engedd el.-hallottam meg az utasító idegen hangot.
Még mindig nem engedett el. A kezét a falba ütötte , fejemtől pár centire és elengedett. Chad meg ott állt az ajtóban. Nem mondtam semmit , hanem gyorsan kiszaladtam és véletlenül neki mentem a fiúnak.
Rohantam és csak rohantam. A könnyeim teljesen eláztatták az arcomat , látni nem láttam semmit.Megálltam és leültem egy padra . Levegőt alig kaptam és számomra ez a hely ahol voltam ismeretlen volt. Sose jártam még itt. Vettem egy nagy levegőt , felálltam , letöröltem az arcomat. Persze a sírásom nem múlt el. Azok képek jelentek meg amik az előbb történtek.  Akkor nagyon félem , hogy megüt . Nem tudom de még most is félek , remeg minden porcikám. Amit tőlem kapott azt megérdemelte . Nem beszélhet így a tesómról . Gondolkoztam sírva. Megnéztem mennyi az idő , kettő óra volt. Gyorsan hívtam egy taxit mert már féltem ezen a környékem lenni. Beszálltam a taxiba és elmondtam neki , hogy hova vigyen. Fáztam és fáradt voltam. A sírógörcs még mindig rajtam volt. Fél órás út volt kb, kifizettem és fáradtan mentem az ajtóhoz. Hosszan nyomtam meg a csengőt.
-Brooke , mi van veled ? .-kérdezte Zayn idegesen mikor meg látott.
Nem mondtam semmit csak bementem , és leültem a fotelre. Megvártam . Sírva ránéztem és nyakába borultam. Biztonságba éreztem magam most már.
-Sajnálom.-böktem ki sírva és bele fúrtam a fejem a vállába.
-De mi történt?.-kérdezte idegesen a barátom és egy kicsit eltolt magától.
Vettem egy nagy levegőt még mielőtt meg szólalok.
-Volt  barátomnál voltam. Még mielőtt kiakadnál hadd magyarázzam meg , hogy miért voltam ott.-néztem Zaynre aki már szikrákat szórt a szemeivel.
Aztán belekezdtem a történetbe. Annyira magyaráztam ,  észre se vettem , hogy patakokban folyik a könnyem az arcomon. A beszédem alatt nem mertem ránézni Zaynre . Éreztem , hogy izmai meg feszülnek.
-Miért nem tudtál volna szólni , hogy menjek veled? Akkor nem emelt volna rád kezet.-mondta teljesen kiakadva.
-Mert akkor meg balhé lett volna. Most már meg történt nem tudok mit vele csinálni.-töröltem meg a szemem durván.
Nem mondott semmit , magához vont és letörölte az arcomat. Annyira már nem látszott idegesnek Zayn. Megcsókolt és egy picit eltolt magától.
-Ne sírj most már itt vagyok és vigyázni fogok rád. Nagyon szeretlek.-csókolt meg újra.
-Szeretlek..-fogtam meg az arcát.